Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 7-8. szám. 1930. szeptember-október - Pfannl Jenő: Régi ábrák és képek Győr váráról

Jelzése: Fortezza di Javerin doue si troua hora il campo de ï impator; a belső várban: Castello. A császár- bástyán : In mezaria esegna délia colonia. A világtájak olaszul. Második, vagy Ferdinándi állapot. 2. Időrendben a következő legrégibb képe Győr várának és környékének Hufnagel György nagyobb méretű metszete, mely Braun : Civitates v. Urbium praecipuarum mundi művének V. kötetének 298. lapján jelent meg. Aginelli Miklós 1566-ban a helyszínen készült rajzának kisebbített mása, melyet 1597-ben tett közzé, tehát abban az időben, mikor Győr vára török kézen volt. E metszet és az előző Zenoni Domenichino-karc között a győri vár nagy fejlődésen ment át. Az alaprajz nagyjában egyező. A Duna-bástya itt már szögletes, minden valószínűség szerint mindig ilyen is volt. A vár északi oldalán megvan a part, itt cölöpöket és kikötött csónakokat látunk. A nyugati fronton a falak előtt a partrész eltűnt, helyette széles, cölöpös fahíd vezet a túlsó partra. A belső vár már nem zárt, falai részben lebontva, párkányszerű alakulat jelzi a belső várfalak nyomát. A Dunabástya egyszintben összefügg a belső várral, tőle délnyugatra kisebb, négyszögű hegyes torony. A várbástyánál sudártornyu nagy épülettömb : a Palatium. Aginelli képe sem a püspöki palota, sem a székesegyház fekvését nem tünteti jól fel. A képen úgy látszik, mintha a székesegyház összefüggésben lenne a püspöki palotával s ennek tornya egyúttal a templom is volna. Ez helytelen. A Palatium déli oldalától kis fal húzódik az alacsony házcsoporthoz, melyet a Zenoni Domenichino-féle ábrázoláson is megtalálunk. A belső vár, a Castrum, megszűnt zárt egység lenni, itt az egész várnak már csak súlypontja van. Megtaláljuk az ágyútelepeket, a cavaliereket. A vár belsejében zárt házcsoportok szabályos utcákkal, főtérrel (a mai Széchenyi-tér) keleten csúcsos torony, talán a Szent István plébánia-templom. Az Aginelli—

Hufnagel ábrázolásban Győrvár Ferdinándkorabeli állapotának elég megbízható képét kapjuk. Ekkor Győr lett „Németország kulcsává". Győr környéke ezidőben, a 16. század második felében a maitól elütő volt. A mai Sziget akkor valóban sziget volt, minden oldalról a Dunától körülvéve. Itt voltak a téglavetők. Szigettől nyugatra ömlött a Dunába a Rábca ; ma már ez a déli Duna-ág nincs meg. A Rábca-beömlés ma is nagyjában ugyanaz. Időközben azonban még az eltűnt Duna-ágat is elfoglalta, melyet csak 1907-ben tömtek be, mikor a Rábcát Győrtől nyugatra vezették a Dunába. Szigettől északra volt még egy nagyobb sziget, ennek maradványa az alacsony vízállásnál feltűnő mai félholdalakú zátony. Az e szigettől északra lévő nagyobb vizbefolyás ma már nincs meg. A szentdombi-bástyánál hajóhíd vezet át az északi partra, az ettől keletre fekvő nagyobb sziget szintén eltűnt.