Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.
I. évfolyam. 1-3. szám. 1930. január-március - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Szabady Béla: Dallos Miklós győri püspök Pázmány Péter küldetésében
hogy a nádort biccsei várkastélyában fölkeresse. Elutazása céljáról senki sem tudott. Ismerősei, otthonhagyott szolgái úgy gondolták, hogy szülővárosába, Győrbe utazik. Igaz, hogy ezt a látszatot hamarosan megcáfolta győri sógorának 1 ) váratlan megérkezése Nagyszombatba ; de elutazásának célját még kisérő szolgái sem tudták, míg Trencsén várát el nem hagyták. Október 12-én reggel 8 óra körül állította meg kocsiját a külső várkapu előtt, s onnét gyalog ment be a várba. A vár udvarán találkozott a fiatal Thurzó gróffal, ki az előttevaló nap érkezett Erdődy Kristóf gróffal sétált. Negyedórás beszélgetésük közben a nádor fia megkérdezte Dallost, hogy hallotta-e az érsek kinevezését s midőn Dallos igennel válaszolt, gratulált. Kérdezősködött idejöttének céljáról, de Dallos csak annyit felelt, hogy a nádor meglátogatása és köszöntése végett jött. Majd az udvarmesternél kihallgatásra jelentkezett, de csak 10 óra felé jutott a hivatalos ügyekkel elfoglalt nádor elé, kit betegesnek és teljesen kimerültnek talált. 2 ) A nádor azonnal elolvasta az átnyújtott levelet, melynek híre már nem volt újság előtte, hiszen Lépes Bálint (nyitrai, később győri püspök) kancellár és a saját prágai ügynökei már levélben közölték vele Pázmány érseki kineveztetését. De nem titkolta, hogy Pázmány udvarias figyelme jól esett neki és nemcsak családjáról, kiváló szellemi képességeiről mondott elismerő megjegyzéseivel, hanem ismételt külső tiszteletadásával is ellensúlyozni igyekezett a Pázmány kinevezése ellen eddig elfoglalt álláspontját, amelyre homályos védekezésével maga is célzott. A levél elolvasása után fölszólította Dallost, hogy közölje az új érseknek a levélben jelzett bizalmas izenetét. Dallos utasításához híven tolmácsolta küldője izenetét. Maga az utasítás, sajnos, nem maradt ránk, de a válaszból és a helyzet adottságából nem nehéz azt kitalálnunk. Az izenet közlése után kijelentette a nádor, hogy a levélre levéllel válaszol, az izenetre pedig szintén azonnal élőszóban felel. Ezután, bár szemmelláthatóan testi megerőltetésébe került, fölemelkedett a székről és eddig fönntartott süvegét letéve, mondta el válaszát. „Érsek Uramnak ő Kegyelmének — mondta magyarul — jelentse Uraságod szolgálatomat, neki üdvöt, szerencsét és minden jót kivánok, előléptetéséhez lelkemből gratulálok." Azután újra székébe ereszkedett és leültette Pázmány követét is, kit a hosszúranyuló beszélgetés után ebédre is ottmarasztott. A beszélgetés egyedüli tárgya természetszerűleg az új érsek volt, kinek egyéniségéről a zsolnai evangélikus zsinat főpátronusa tökéletesen tájékozódva volt. 3 ) Egyébként annak a véleményének adott kifejezést, hogy a Pázmánytól fölajánlott békét és egyetértést nem lesz nehéz megtartaniuk, hiszen „okos emberek 1 ) Kéthelyi Pal. 2 ) A nádor 1616 dec. 24-én meg is halt. Lásd Pázmány részvétlevelét, Hanuy i. m. 89 1. 3 ) A zsolnai ev. zsinat 1610-ben volt. E zsinat ellen írta Pázmány a „Peniculus Papporum . . .' c. könyvét, majd a ráadott válaszra ,Logi Alogi ..." cíművel felelt. V. ö. Fraknói: Pázmány Péter. Bpest, 1886. 53—56 1. •
