Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 7-8. szám. 1930. szeptember-október - SZEMLE - Dénes Tibor: Zirc története

nevezi ki. Ettől kezdve napjainkig Zirc a magyar ciszterci élet középpontja s ettől kezdve jár a rend új utakon új célok felé. Már a 18. század végén II. József politikájának hatására foglalkoznak a ciszterciek lelkipásztorkodássa s 1778-tól kezdve ehhez járul még a magyar ifjúság nevelése, oktatása is. Ezekkel az új célokkal a rend eredeti életfeladata, az elmélyült, elmélkedő élet némileg elsikkadt ugyan, de ma már határozott törekvésekkel találkozunk a rendben a szerzetesi eszmény felé, különösen amióta a rend mostani, úttörő apátja 1925-ben beterjesztette az átdolgozott, első konstitució-tervezetet Rómába. Győrnek sokszor van szerepe Zirc történetében. Már 1230. május 14-én IX. Gergely pápa a bakonyi (zirci) apátot bízza meg, tegyen jelentést, hogy a győri püspök miért és jogosan nevezte-e ki unokaöccsét győri préposttá. 1322. július 9-én Dómján, győri prépost arra kéri Jakab zirci apátot, hogy szólítsa fel Székesfehérvár bíráját a pannonhalmi apát előtt, vagy előtte való megjelenésre. 1489-ben a zirci apát a tőle távoli, győrmegyei Börcsöt elcseréli a győri püspök veszprémmegyei birtokával, Saághgal. 1549-ben a király a győri püspökségnek adományozza a zirci apátságot, hogy a Győrött működő olasz tanító ellátása és fizetése biztosítva legyen, a győri iskolában a növendékek száma szaporodjék és így szívesen tanítsanak tanult emberek máskor is Győrött. S miként Zápolyai János a mohácsi vész után Ötvös Ferenc győri papot nevezi ki zirci apátnak, épúgy az első egyházi férfiú, akinek II. Mátyás 1609-ben Zircet adományozza, a győri egyházmegyéből kerül ki, ez pedig Monoszlay Mihály győri kanonok. Káldy Mihály győri nagyprépost élete utolsó napjaira szintén zirci apát. Ezeken kívül is gyakran találkozunk még Győr nevével Zirc történetében. A zirci apátság a világháborúban alig vesztett valamit. Gimnáziumai mind és birtokainak legnagyobb része megmaradt magyarnak. Epen ezért a többi szerzetesrenden kívül sokat vár a magyar társadalom a ciszterci rendtől is ; Zirc jelenleg a világ legnagyobb ciszterci monostora s ha eddig az egyetemes rendre kiható szerepe nem volt is, népességének, szellemi értékeinek és anyagi lehetőségeinek arányában mind nagyobb feladat vár reá egyetemes rendi és magyar nemzeti szempontokból is. A gazdag oklevéltárral és irodalommal ellátott és szép fényképekkel díszített könyv a magyar művelődéstörténetnek és a magyar szerzetestörténetnek egyaránt értéke. Megkapó benne a ciszterci lélek, mely a mű minden sorából kiárad ; tetszik a mélységes ragaszkodás az ősi, szerzetesi hagyományokhoz s aki a sorok között, a szerző lelkében olvasni tud, látja az erős törekvést is Szent Bernát életeszményének elérésére. A könyvet a szaktudós és a nagyközönség egyforma élvezettel olvashatja ; a tudós legfeljebb a jegyzetek elmaradását sajnálhatja. Dénes Tibor.