Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 7-8. szám. 1930. szeptember-október - SZEMLE - Szabady Béla: A szombathelyi egyházmegye története

Dr. Géfin Gyula : A szombathelyi egyházmegye története. (1777—1928.) Szombathely, 1929. 2 kötet. Ez a csaknem 1000 lapnyi mű a szombathelyi egyházmegye fennállásának 150 éves jubileuma alkalmával jelent meg két vaskos kötetben. Eredetileg emlékkönyvnek indult, de a szerző sikeres és bő adatgyűjtése annyira megnövelte az anyagot, hogy figyelemreméltó történelmi monográfia lett belőle. Az I. kötet Szombathely város vázlatos történelmének ismertetése után a győri püspökségből kihasított új püspökség múltját tárja elénk a megalapítástól (1777) 1843-ig. A kiadott és kiadatlan források kiaknázott anyagát Szily János, Herzan Ferenc gróf bíboros, Somogyi Lipót és Börle András püspökök történelmi arcképének megrajzolására használja föl a szerző, aki az egyházmegye történetének szövetét az ő főpásztori működésük fonalából szövi. A képek tárgyilagosan rögzítenek meg minden vonást a kiváló püspökökről, kik közül Szily és Somogyi Győrből kerültek Szombathelyre, Herzan pedig a diplomácia kényes szolgálata mellől. Mindegyik püspök ismertetése előtt ott találjuk a rájuk vonatkozó lelkiismeretesen összeállított irodalmat. A mű általános érdeklődésre is számíthat, mert nemcsak a főpásztori munka bontakozik ki előttünk, hanem az illetőknek hazánk történelmébe kapcsolódó hazafias működése is. A II. kötetben az 1843. után kormányzó püspökök életrajzán kivül a szeminárium részletes és a vasvár-szombathelyi káptalan vázlatos történetét is tárgyalja. Az előbbi kötet szerzője ebben a kötetben csak a szerkesztő szerepére vállalkozik és jól választott munkatársaira hárítja a munka nagyobb részét. Balassa Gáborról Egyed Ferenc, Szenczy Ferencről dr. Kappel János, Szabó Imréről Füssy Tamás O. S. B., Hidasy Kornélról dr. Tauber Sándor, látván Vilmosról dr. Tóth József állított össze életrajzot, csak a jelenleg kormányzó Mikes János gróf tevékenységét méltatja Géfin dr. A már elhunyt Füssy Tamás dolgozatán kívül érezzük a szerkesztő irányítását és így a fölfogás, az irány mellett a történtírói módszer is egységes marad. A szeminárium történetét összefoglaló fejezet (167—295. lapig) Székely László dr. élénken tárgyaló műve. Nem róhatjuk föl hibául, hogy a dolog természete a püspökök életrajzában már olvasottak bizonyosfokú ismétlésére kényszeríti a szerzőt, aki ügyes tollával nemcsak az intézet külső történetével ismertet meg bennünket, hanem a szeminárium belső életére is rávilágít. A vasvári társaskáptalan vázlatos történetét Desics Ignác állította össze. A mű nyomása alatt tragikus hirtelenséggel Rómában elhalt Kovács Lajos szorgalmát dicséri a szombathelyi papság irodalmi tevékenységéről szóló gazdag részlet. A „rendkívüli időkben, a haza szolgálatában" tevékenykedő szombathelyi papok érdemeinek állít emléket dr. Szendy László, ki a francia háború, a negyvennyolcas idők, a világháború és a kommunizmus idejében szereplő papok működésére derít fényt. A befejező részben dr. Boda János rajzolja meg vázlatosan a katolikus iskolaügy fejlődését — rámutatván arra, hogy az egyházmegye mai kulturgócpontjain milyen siralmas elhagyatottságot talált az első szombathelyi püspök. A nemcsak terjedelménél fogva jeles művet nem dicsérhetjük jobban mással, mint azzal a megállapításunkkal, hogy olvasása bárkire hasznos és élvezetes időtöltés. Szabady Béla.