Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 7-8. szám. 1930. szeptember-október - SZEMLE - Dénes Tibor: Zirc története

SZEMLE. Könyvszemle. Dr. Horváth Konstantin : Zirc története. Veszprém, 1930. Kis 8.-r. VII, 311 I. A mű, amelynek szerzője Békefi Remignek, a nagy ciszterci művelődéstörténetírónak munkáját kivánja irodalmi hagyatékának felhasználásával folytatni, Szent Bernát clairvaux-i apát egyházdoktorrá avatásának százéves emlékére készült, azért is, mert a legnagyobb ciszterci monostorából jött 1182 után az első ciszterci raj Magyarországra. Zircnek jelentőséget és történetét mindenkor a ciszterci rend adta s így Zirc története is a ciszterci monostor alapításával kezdődik. A monostort III. Béla és királyi utódai karolták fel, nem csoda tehát, ha az a középkorban nagy fejlődésnek indul. Az első zirci apát, akinek nevét ismerjük, Jean de Limoges magister, jelentős irodalmi működést fejt ki s ettől kezdve a zirci apátokat évszázadokon keresztül magas megbízatásokkal tüntetik ki (hogy a 35 magyar szent és boldog között egyetlen magyar ciszterci szent sincs, az főképen annak tulajdonítható, hogy a ciszterciek feledésért és elfeledtetésért mentek Zircre, imádkozni és dolgozni), de amint a ciszterci rend yeszít egyetemes jelantőségéből, hanyatlik Zirc is. 1519-ben Ötvös Ferenc győrmegyei — nem ciszterci — pap a zirci apát, s utána 150 évre halálos csend költözik a monostorba. Az élet akkor kezdődik meg ismét, mikor Br. Héderváry János pozsonyi kanonok 1659. október 20-án a ciszterciek javára lemond zirci apáti méltóságáról s a sok vihart megért monostor a lilienfeldi, majd alig negyven év múlva a henrichaui apátság birtoka lesz. 1726. július 9-től kezdve laknak újra állandóan ciszterciek Zircen s 1733. augusztus 11-én vonulnak be a Witewer Atanáz győri karmelita terve szerint készült új monostorba. A magyar barokk egyik legkiválóbb alkotásának, a zirci aptásági templomnak 1732-ben teszik le alapkövét s 1752. július 3-án szenteli meg a kész templomot Biró Márton veszprémi püspök. 114 évig volt közös apátja Henrichaunak és Zircnek s csak, amikor 1810-ben Frigyes Vilmos megszűntette a henrichaui monostort s 1814-ben meghalt Gloger Konstantin, az utolsó henrichaui apát, lett Zirc végképen magyar avval, hogy Dréta Antal pilisi és pásztói apát, zirci kormányzóperjel kérésére I. Ferenc egyesítette a zirci, pilisi és pásztói apátságokat 1814. augusztus 19-én s apáttá magát Dréta Antalt (Kisfaludy Sándor iskolatársát)