Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 4-6. szám. 1930. április-június - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Somogyi Antal: A Szent Jobb oltára a győri székesegyházban

jóllehet Kininger maga is neves rézkarcoló volt, az illusztrációkat — föliratuk szerint — Kininger delineavit, Blaschke sculpsit. Blaschke Jánost is (1770—1833) személyesen ismeri Kazinczy:

1

) nála rendeli meg Dayka képének rezét, (Blaschke 1807. március 14-én értesíti,

2

) hogy munkában van és 35 frtot kér érte. Kazinczy augusztusban Tőkés Jánossal sürgeti) majd Kis Jánosnak (Lev. IX. 204.) is, Berzsenyinek is (u. o. 308. I.) melegen ajánlja őt. „Blaschke, mikor akar, jól fizetik, és elébe jó rajzolatot tesznek, úgy dolgozik, a' hogy' az én ízlésem szerént nem Bécsben eggy is, mert vésőjének bizonyos Grátziája van, melly a' maga nemében utolérhetetlen." (U. o. X 140. 1.) Berzsenyi képe azonban már nem tetszik neki s utóbb Helmeczynek már nem ajánlja Blaschket, akit arcképhez egyébként sem tartott elsőrangúnak.

3

) — Blaschke egyébként hazánkfia, pozsonyi születés volt,

4

) akit később Igaz Sámuel és Kisfaludy Károly is szívesen foglalkoztattak. Számos magyar tárgyú metszete van. Ezek egyrészét a Magyar Művészeti Lexikon is fölsorolja, köztük a Regék illusztrációit is, de épen a Kesergő Szerelem szóbanforgó s vele a Boldog Szerelem illusztrációját nem. Pedig ezekkel is finomművű, szép munkát végzett : — akár Kazinczy tanácsára, akár magától fordult költőnk Blaschkehoz, nyilván jó helyre fordult. A metszeteket ez a finomkultúrájú kor igen sokra becsülte ; a „rezek" virágkorukat élték. Érdemes volna a magyar illusztrációk történetét (a vignettákat is beleértve) fölkutatni és megírni ; külföldi mesterek sok magyar kapcsolatára derülne fény. A 18. század fordulójának nemes ízlése, műértése, sőt igazi kultúrája pedig még szebben állna elibénk. Gálos Rezső. A Szent Jobb oltára a győri székesegyházban. Csányi Károly a Győri Szemle mult számában (I. 7—11. 1.) közölt cikkében a hires „fekete" oltároknak, a 18. századbeli szobrászat messze földön híres alkotásainak szerzőjét állapítja meg. Csányi cikkének kiegészítéseként felhívjuk a figyelmet a remek 1

) Kazinczy levelezése. III. 526. 1. 2

) U. o. X. 21. 1. 3

) A Magyar Műv. Lexikon szerint (I. 210—212. 1.) Dayka Gábor verseihez Blaschke készítette a címlapot és képet 35 frtért. Ez az állítás nyilván Kazinczynak 1807-iki fentebb, zárójelben idézett sorain alapszik, de téves. Kazinczy Daykát Kiningerrel festette meg — a kép Íróasztala fölött lógott — mentében, magyarosan, s talán ezt adta Blaschkenak. A Dayka versei előtt lévő kép (1813) Daykának Apollo-szerű (fehér márványszoborra emlékeztető) feje, s az ebben az. évben meghalt Gerstner József (1768—1813) metszete, akinek nevéhez szintén több magyar tárgyú kép fűződik, s akit Kazinczy utóbb arcképekben Blaschkenál többrebecsült. 4

) Wurzbach I. 426. 1.