Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.
I. évfolyam. 4-6. szám. 1930. április-június - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Bedy Vince: A 16. és 17. századbeli győri kalendás egyesületek
5 magyar dénárnak felel meg. A kártya- és szerencsejátékokból ugyanis igen sok baj, viszálykodás, veszedés szokott származni. Ha valaki olyasvalami kihágást, hibát vet társának szemére, amiért az már megbűnhődött és így érette eleget tett — : az büntetés alá esik. A büntetést a dékán szabja meg, vagy két meghívott mester a dékánokkal együtt, vagy — ha súlyos sértésről panaszkodik a megbántott — az összes mesterek magával az egylettel. 15 Ha valakit társa megbánt — és a megbántott ezért elégtételt követel — összejövetel alkalmával a dékánok megvizsgálják az ügyet és a sértőre kiszabják a büntetést ; ha pedig a dolog úgy kívánja, két meghívott mester a dékánokkal, vagy az összes mesterek az egylettel együtt bírálják el a megbántást és szabják ki a sértőre a büntetést. A megbántás elintézése mindig az egylet belső ügye és az egylet joghatósága alá tartozik — vagyis bíróság elé nem vihető. A büntetés egy frt erejéig terjedhet. A büntetéspénzből esetleg kaphat a sértett, de biráskodók sohasem ; e pénz az egyleté — isteni tisztelet céljára, Isten és a boldogságos Szűz tiszteletére, az egylet egyéb céljára — szükségletére fordítandó 16 Ha egyházi és világi rendű urak és nők, akik különben az egyletnek nem tagjai, az egyletet temetésükre meghívják és ezért 1 frtot fizetnek — : az egyletnek minden tagja tartozik a temetésen megjelenni. 17- Minden kántorkor két-két dékánt választanak a szabó-, posztónyiró és szücslegények maguk közöl, akik közöl kettő a fődékán, a másik kettő pedig azoknak helyettese, akik mindenben a fődékán rendelkezése szerint járnak el. 1 ) Ezek az egylet szabályai, melyeket nemcsak mélyen vallásos szellem, hanem nemes emberbaráti érzés is át-meg áthat úgyannyira, hogy több rendelkezése ma is megállná helyét. Nem tudom megállapítani, hogy a három iparos szakma legényei meddig használták közösen az egyletet és annak szabályait, — de bizonyos, hogy a 16. század második felében a szabók különváltak a posztómetsző- és szücslegényektől és 1568 ban külön céhlevelet, vagyis egyleti szabályzatot kaptak a káptalantól. Egyletüket azonban szétrobbantotta a török hódoltság, mikor Győr is a félhold hatalma alá került. Ebben az időben szabályai is elvesztek. A törökvilág letűnése után, 1609-ben Hegedűs Pál, Sánta Pál, Sánta István, Marthon Gergely, Udvarnoky Miklós és Fekete András ifjú szabómesterek újból életre akarták kelteni egyletüket és annak 1568. évi szabályzatát új megerősítéssel kikérték a káptalantól. 2 ) A káptalan ki is adta a szabályzatot, — az egyletet azonban a szabólegények valami okból még sem újították fel, vagy nem tudták felújítani. -) Győri kápt hit. ívtár: VII, Cth. 384. sz. és átírott másolatban némi eltéréssel: U. o. VI. felv. Jk. 355. 1 2 , Győri kápt. hit. h. Ívtár: VI. felv jk. 312. 1.
