Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)

III. Újabbkori plébániák, templomok, kolostorok

irányította. Az alapítás céljára megszerezték az Álomköz négy eladó házát. A házvétel után a jogi akadályok is egyenkint kiküszöbölődtek. 111. Károly király engedéllyel biztosította a .győri letelepedést, a magyar országgyűlés 1725. évi 96. t.-c.-ében bekebelezte a befogadott szerzetesrendek közé, a győri székeskáptalan, mint földesúr jóváhagyta az adásvételt. Egy kikötése volt csupán: a szívesen látott apácáknak magyar leányokat is fel kell venniök tagjaik közé. A kis szerzetestelep a bécsi orsolyita kolostorból rajzott ki Kollonich Zsigmond gróf bécsi herceg-érsek, volt győri kanonok engedélye és áldása mellett. 1726. július 13-án érkezett meg Wagner atya és Neupauerné kíséretében a négy szerzetesnő: M. Alexia (szül. Braun Mária Krisztina) kiszemelt főnöknő, M. Krisztina (szül. Khűr grófnő) és M. Benedikta (szül. Fiacher) tanítónők, továbbá Cecília (szül. Aichpicher) laika testvér. Mivel a Lángon János városi főpénztáros felügyeletére bízott zárdaépítkezés még nem fejeződött be, ideiglenes otthonuk az apácáknak a Káptalandomb 12. számú háza lett, mely a püspökök szerény rezidenciája volt a kincstári tulajdonban lévő püspökvár helyett. A rezidencia még üresen állott ekkor, mert 1726. májusában kinevezett új püspöke, Sinzendorff Lajos Fülöp gróf csak ez év októberében kapott pápai megerősítést és december 5-én vonult be székvárosába. Az ő vendéglátását élvezték 1729. október első vasárnapjáig az első győri orsolyiták, akik a kibérelt számszédházban már 1726. augusztusában megkezdték a tanítást 60 növendékkel. Három évig tartó építkezés után végre megvolt a zárda, melynek ma is meglevő erős épületében Szent Anna tiszteletére kápolna is készült. Mikor a győri hívek a gyorsan megkedvelt apácákat ünnepélyes körmenetben új otthonukba kísérték, alig gondolhattak arra, hogy M. Alexia főnöknőt, ki 17 évig szeretetreméltó bölcsességgel irányította rendtársainak valláserkölcsi nevelő munkásságát, már 20 apáca kíséri sírjába 1743-ban. Az apácák külső iskoláját csakúgy megkedvelték, mint internátusát, melybe még a királyi udvar is küldött leánykákat nevelésre. Mária Terézia királynő 6000 forinttal támogatta a növekvő intézményt, melynek otthona már 1746-ban nagyobbarányú bővítést kivánt. 1746— 47-ben 20 cellával, barokstilusú szép ebédlővel, uj mosó-, főzőkonyhával bővült a Bástya-utca felé a zárda, melynek a győri püspökökön, kanonokokon kívül szép számmal akadtak világi jótevői is.