Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)
III. Újabbkori plébániák, templomok, kolostorok
Az iskola fejlődésével párhuzamosan haladt a zárda fejlődése is. A győri kolostor új rajokat is bocsáthatott ki: 1747ben Sopronba, 1918-ban Kisvárdára, 1923-ban Bácsára. Az eredeti épületből lassankint kiszoruló iskolákat új épületekbe telepítik s a kolostor lakóinak számát gyarapíthatják. 1892-ben megépül az új elemi iskola, a régi tantermekben meg megnyílik a kisdedovoda. Hat év múlva, 1898-ban megnyitják polgári iskolájukat is. 1908ban új, modern internátust építenek. A háborút követő idők gyakorlatiasabb iránya indította el a nőipariskola megnyitásának gondolatát. Az orsolyiták már működésük kezdetén is foglalkoztak kézimunkatanítással, 1893-ban a polgári leányiskolával kapcsolatban kézimunkatanfolyamot rendszeresítenek, 1922-ben megszervezik a nőipariskolát, mely már ipari és kézimunka mesternői képesítést is nyújt. Kétszáz éves jubileumuk évében, 1926ban a győri szülők kívánságára megkezdik tanítónőképzőjük kiépítését. Az iskolák kérdésével tovább nem foglalkozunk, mert az jelen tanulmányunk tárgykörén kívül esik. De meg kellett említenünk, mert egyrészt összefügg a zárda belső fejlődésével, másrészt az iskolákban folyó nevelő munka természetes összeköttetésben van a győri katolikus vallási élettel. Az orsolyiták iskolái komoly vallási életre tanították tanítványaikat s a korszerű tanítás érdekei mellett sohasem tévesztették szem elől, hogy rendjük szelleme szerint feladatuk vallásos katolikus anyák nevelése. Ezt a célt akarták szolgálni azzal is, hogy 1902-ben megalakították növendékeik részére a Mária-Kongregációt, mely hamarosan két csoportra oszlott: a III.—IV. osztályos polgáristák tartoztak a kisebbek, a már iskolába nem járók pedig a felnőtt leányok csoportjába. Az úrinők kongregációja is itt folytatja mindig jobban elmélyülő működését. A zárdában tartják a nők nagyböjti lelkigyakorlatait, sőt a nyári iskolai szünetben még zárt női lelkigyakorlatok tartására is módot nyújtanak. A maguk belső zárdai életének vallásos mélységeiből táplálkozó vallásos nevelésük és tanításuk is méltó helyet biztosítana az orsolyitáknak Győr vallási életének történetében, de ők ezzel a közvetett munkával meg nem elégedve többet is tesznek: templomot emelnek és ezzel közvetlenül is beleilleszkednek a lélckgondozás nagy művébe. Úgy látszik, hogy már az Alom-közre nyíló kis kápolnájukba is jártak világiak, mert 1736-ban XII. Kelemen pápa Szent Orsolya napján nemcsak az apácáknak engedélyezett teljes búcsút, ha-