Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)
III. Újabbkori plébániák, templomok, kolostorok
levele szerint a győri püspök és káptalan beleegyezésével a legszentebb Megváltó tiszteletére templomot építtetett arra a helyre, melyen ma a zsidó templom áll. A lelkész házát a Rábca partján azon a helyen építette meg, melyre később a sóház került, ma pedig az iparosok közös gépműhelyét helyezték el. A lelkész eltartására 3 ezer forintot ajánlott fel, melyet győrmegyei csicsói birtokára rótt rá állandó teherként úgy, hogy az fizessen évenkint 6<>/o kamat mellett 180 forintot mindaddig, míg ő vagy utódai, örökösei az egész tőkét a győri káptalan kezéhez le nem teszik. A lelkészt eléggé megterhelte azzal a kötelességgel, hogy 180 forint javadalma fejében évenkint 90 szentmisét mondjon a legszentebb Megváltó tiszteletére, 90 szentmisét pedig a Boldogságos Szűz tiszteletére maga és családja lelki üdvösségéért. A lelkész kirendelésének, illetőleg bemutatásának jogát fenntartotta a maga és családja számára. 12 ) Az alapítólevél a kijelölt terhek tanúsága szerint altaria, oltárjavadalom megszervezését célozta, mégis ismételten plébánosról beszél. Tényleg legelső idejétől fogva plébánosi működést végzett a lelkész; 1698-tól kezdve rendes anyakönyveket vezetett; keresztelt, esketett, szentségeket szolgáltatott ki, temetett. Az anyakönyvekben magát kurátusnak, adminisztrátornak, majd plébánosnak nevezi a lelkész. A gróf Zichy-család plébánosbemutatási jogát 1743-ig zavartalanul gyakorolta Hermann József, Szabó Imre, Horváth István, Gergely György plébánosok kinevezése alkalmával; a püspök pedig ellenmondás nélkül elfogadta a bemutatást. 115 ) 1743. után Győr város a maga kegyúri jogának sérelmét látta a Zichy-család kegyúri jogában, azért minden egyes esetben tiltakozott annak gyakorlata ellen. Tiltakozását így okolta meg: a győri káptalan az egész város területén földesúri jogot gyakorolt; most a vele kötött egyesség értelmében az egész város területére Győr város nyerte el a földesúri jogot, ahol az ő tudta és beleegyezése nélkül senki kegyúri jogot nem gyakorolhat, mert Magyarországon a kegyúri jog a Eöldesuri 12 ) Győri püsp. lvt. Parocliialia. Fasc. Győrújváros. Az alapítólevél hitelesített másolata. —• U. o. II. szoba. Iskolai iratok. Fasc. Tanítói javadalmak összeírása 1776-tól és egyebek. Néhai Horváth Lajos plébános jegyzetei. — Győrvárosi lvt 3823/35116. sz. Intimatum. A régi plébániaház a Szent Józseftemplomtól 75 ölnyire feküdt a város felé a Rábca partján. 13 ) Győrvárosi lvt. Magániratok. Nr. 106. ad Lad. 2. fasc. 18. 1767. év.
