Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)
III. Újabbkori plébániák, templomok, kolostorok
joggal kapcsolatos, és belőle fejlődött intézmény. Királyi szabadságlevele értelmében is, minden kivétel és megszorítás nélkül, az egész város területére megnyerte a kegyúri jogot: tehát senki más a város területén plébánosbemutatási jogot nem gyakorolhat az ő jogának sérelme nélkül. Az általa megválasztott plébános az egész, egységes és osztatlan város területén gyakorolja a plébánosi jogokat; miért is kivüle más törvényes plébánost el nem ismer. Valahányszor a Zichy-család plébánost mutatott be, a győri magistrátus mindig tiltakozott ellene, beiktatásakor pedig a templomban e célra kiküldött két tanácsos emelt óvást. 14 ) A város többízben a helytartótanácshoz fordult panaszával, de az a rendes per útjára utasította. A katolikus újraéledés korában a végvár falai közül a protestánsokat kiszorították, azért előbb Pataházán, majd Újvárosban rendezkedtek be híveik lelki gondozására. Az 1647. évi 9. t.-c. alapján 1649-ben már meg is épült az újvárosi imaház, melyet 1662-ig a két felekezet tagjai közösen használtak. Ezt az imaházat ugyan 1671-ben el kellett hagyniok a Wesselényi-szövetkezést követő időkben a luteránusoknak, de 1696-ban újra volt imaházuk. Mária Terézia idejében, 1749-ben kiadott Jcirályi rendelet a két felekezetű protestánsokat kibecsültette győrújvárosi templomaikból, plébániaházaikból, iskoláikból, az épületeket a becslési érték ellenében a katolikus közönségnek adta át. A becslési értéket a templom pénztára fizette ki, nem a város; sőt ha egyenesen a város fizette volna ki, akkor is a templom tulajdonába mentek volna át ez épületek, mert a város csak azt a 2 ezer forintot adta volna vissza, amit a templom pénztárából elvitt a fehérvári kapu előtt épített őrtorony költségeire. 15 ) A gróf Zichy István-féle Szent Salvator-templom ekkor már kicsi volt a hívek növekvő számához viszo* nyitva, meg romladozó állapotra is jutott: azért a luteránusoktól elvett és József főherceg trónörökösre való tekintettel 1749. március 19-én Szent József tiszteletére felszentelt templomba költözködött át a plébánia. A Sal14 ) U. o. — és Scripta religionis negotium Langen Ria, fasc. 3. 15 ) Győrvárosi lvt. Kegyúri iratok. I. csomó, 355. sz. — U. o. Az 1799. évi szeptember havában vegyes bizottság által felvett jegyzőkönyvre válasz. — Gy. püsp. lvt. Acta Parochialia, Fasc. Győr, 161. sz.
