Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)

III. Újabbkori plébániák, templomok, kolostorok

Az ősi malomipar az újabb időig üzemben volt: a Dunán uszómalmok működtek, a faluban villanyerőre berendezett malom dolgozott. Ezek is megszűntek. Újabban egy gőzerőre berendezett modern, jó forgalmú malom működött Révfaluban. Ez is csőd alá került 1938-ban. A szakszerű halászat sem nyújt ma már külön megélhetést, csak legfeljebb mellékkeresetet: azért mint iparág nem működik Révfaluban. A hajósokat az állandó hidak fosztották meg keresetüktől. Ma gőzerőre berendezett festő- és mosóüzem dolgozik Révfaluban, mely a jelentékenyebb ipari vállalatok közé tartozik. A község lakói ma a földművelésen kívül szakszerű gyümölcs- és zöldségtermeléssel foglalkoznak. Gyümölcsük Magyarországon kívül talált már piacot. A bolgár kertészek módszerével űzött zöldségtermelés ma már vetekedik a híres kunszigeti és újfalui zöldségtermeléssel. Ezek mellett elsőrendű virágkertészetet is folytatnak, mellyel a város szükségletét ellátják — legalább nyári időben; az őszi krizantémtermelés is igen jelentékeny. Szegényház. A község életében említésreméltó a Kálóczy-féle karitativ intézmény: Kálóezy Mihály szegényháza. Özv. Kálóezy Miháiyné szül. Vantsay Teréz 1797-ben végrendeletében 20.774 forintot hagyott férje nevét viselő szegényházra, melyben hat elhagyatott szegénynek rendelt tisztességes eltartást. A helytartótanács 1807-ben sürgette az esztergomi egyházi hatóságot az intézmény életrekeltésére és az alapítólevél kiállítására. Ez meg is történt még ez évben. Okirataink ekkor 16.000 forintnyi tőkéről szólnak. A szegényház a templom szomszédságában épült meg, • a hat szegény bele is költözött. Több mint 100 esztendeig hibátlanul teljesítette nemes emberbaráti feladatát ez intézmény. A világháború után bekövetkező vagyoni összeomlás ez alapítvány tőkéjét is megsemmisítette. A 24.830 koronányi tőke devalvált értékben egyenlő lett a semmivel. A ház is lerongyolódott, az összeomlás veszedelme fenyegette. Az esztergomi egyházi hatóság, és a felügyeletet gyakorló kormányhatóság 1928-ban beleegyezett abba, hogy a rozoga házat 320 pengőért az egyházközség vegye meg. A tőkét a plébános kezelése alá rendelte, hogy a szegényház javára értékesítse. A házat az egyházközség, illetőleg a buzgó plébános renováltatta. 500 pengőt kölcsön vett, 300