Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)

I. A székesegyházi plébánia

kön kívül más javadalmának is kellett lennie, ami után a káptalannak, mint földesúrnak katedratikumot fizetette) Talán a várostól is húzott valamelyes jövödelmet, legalább abban az időben, mikor egyedül szolgálta a győri hívek lelki szükségletét. Erre vall a káptalannak a királyhoz 1714-ben intézett felterjesztése, melyben panaszolja, hogy a győriek jobbágyi kötelezettségüket nem teljesítik, a plébános és káplán eltartásához sem járulnak hozzá. Bár ismételten is kérte, hogy más városok és községek módjára a plébános és káplánjainak eltartásáról gondoskodjanak.

1

) A plébánia kötelezettségei közé tartozott, a hívek lelki gondozásán kívül, a székesegyházi korahajnali énekes szentmise, melyet ősrégi magyarországi szokás szerint a boldogságos Szűz Mária tiszteletére kellett végeznie,

8

) mely 1872-ig szokásban maradt; sőt reggel hat órakor saját intentiójára még Széchényi Miklós gróf, püspök (1901 —1911.) idejében is csendes szentmisét mondott a plébánia. A város lakosságának, illetőleg a híveknek számarányáról a 11 —15. századból alig maradt ránk valami adat. Nem is tarthatjuk jelentékenynek a lakosságot. Akkor emelkedett száma, mikor 1271-ben Y. István király a külső telepek lakóit a várba, helyesebben a belső városba telepítette be, és szélesebbkörü polgári szabadságjogokkal ruházta fel őket. A 16. század elején, a török hódoltság előtt 5—6 ezer lehetett a lakosok száma. Ez a számarány is megfogyatkozott a mohácsi vész után. I. Ferdinánd király 1551-ben, Győr polgárságát csekélyszámúnak mondja.

9

) Győrnek török kézre jutásakor még alább szállt e szám. A gyakori nagy tűzvészek is hátrányosan befolyásolták a lakosság számának gyarapodását. Elég hivatkoznunk az 1529. és 1566. évi tűzvészekre, melyek majdnem teljesen elpusztították Győrt. Ez a számarány a lelkipásztori teendők végzésében a székesegyházi plébániára nem nehezedett túlságos teherként. A 16. század első feléig a város lakossága a kat. vallást követte. Mikor a várat a zsoldos német katonaság szállta meg, mely maga is nagyrészben a protes(i

) Gy. k. m. lvt. III. Számk. 4. 6. 1.: Zalánkeményi Imre plébános 1544-ben 4 frt. katedratikumot fizetett, amit a számadó kanonokok kanonoki jövödelméből vontak le. 7

) Gy. kápt. m."lvt. 18. T. 2845. sz. 8

) Ujlaky Ferenc püspök-féle Constitutio 17. fej. ;)

) Villányi Szaniszló: Győrvár és város helyrajza, erődítése a 17—17. században. 39—40. 1.