Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)
I. A székesegyházi plébánia
táns vallást követte, a magával hozott iparosság is az új hit híve volt: akkor következett be a lakosság vallási megoszlása. Miksa király protestánsbarátsága mellett a század végéig rohamosan növekedett az új vallás híveinek száma, kik a főkapitányok segítségével a megrongálódott Szent István-templomot is megszerezték istentiszteletük céljára. E templomot ezután német templomnak nevezik okirataink. Kuthassy János püspök beiktatásakor 1592-ben a pápai nuncius azt jelentette Rómába, hogy Győrött 600 tűzhely van, melyeknek lakói csaknem mind protestánsok. A várőrség családjai, az idegenből betelepedett iparosok, akik a főkapitány joghatósága alá adták magukat, és mint regimentalattvalók nem függtek a káptalan-földesúrtól, a hozzájuk csatlakozó győri polgárokkal együtt adták ki a protestánsok e megnövekedett számát. Rudolf király uralkodása kedvező fordulatot jelentett ezen a téren. Megkezdődik a katolikus visszahatás. Ennek első sikerei Győrött is mutatkoznak a 17. század elején. A legfőbb hatalom irányítása buzgó katolikus ember kezébe kerül: Prainer János br. főkapitány a katolikusokat vette pártfogásába; Náprághy Demeter püspök és a káptalan közreműködésével visszatelepítette jGryőrré Szent Ferenc rendjét, nekiadta a protestánsoktól visszavett Szent István-templomot is. A belső városban megtiltotta a protestáns istentiszteletet. A protestánsok Pataházán Alsoki Márton telkét és házát vették meg vallásgyakorlatuk céljára. A vármegye határozata onnét is kitiltotta 1618-ban Gönczi Miklós prédikátorukat, de a várőrség a határozat végrehajtását megakadályozta; így 1636-ig mind a két felekezetű protestánsok Pataházán tartották istentiszteletüket. Ekkor Babothy Ferenc esztergomi kanonok régi jog alapján elfoglalta e házat. Szabó György, Nagy Máté, Király Márton, "Poky Gáspár, Bogyó János, Laky Miklós evangélikus vallású tisztek tiltakoztak házuk elfoglalása ellen; tiltakoztak Alsoki Márton ellen is, aki a ! ház árát nem akarta viszs/aadni. A házat 1639-ben Draskovich György püspök leromboltatta, amiért azonban 1649-ben vizsgálatot indítottak ellene. Még később is, 1650-ben, szó esik a pataházi imaházról, tehát vagy másik házat szereztek, vagy a leromboltat javították ki. A várőrség magába a várba is hozott prédikátort, akit azonban Prainer János főkapitány nem tűrt meg ott. A várőrség katonái a király hoz és az országgyűléshez fordultak sérelmeik orvoslásáért, és a bécsi békére való hivatkozással kérték vissza prédikátorukat. Kérésük nem teljesült. Azt a vá-
