Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
Második rész. A kanonokok névsora
esperessé. 1692—6-ig pápai, 1696—99-ig székesegyházi főesperes, 1699—1718-ig őrkanonok. Ez utóbbi s allumába augusztus 12-én iktatta be a káptalan; 1698-ban a székesegyházi főesperesség plébániáin Can. Visitatiot végzett, mely még ma is legértékesebb okmányunk ez időbeli egyházi állapotokról. Örkanonoksága idején került a székesegyház tornyába óra. Elnyerte a Szűz Máriáról nevezett zebegényi apátságot. Meghalt 1718 július 3-án. (Győri kápt. m. lvt. V. Szám. k. 333;. 1. — 10. T. 1998. sz. VII. Cth. 485.S z. — Győri püsp. lvt. Keresztély Ágosl iratai: ill., 339. lap.) 1695— 1716. Mikos Ferenc. Előbb bői, majd a Rábán túl levő Szent Miklós (Mosonszentmiklós) városi plébános. 1695 január 28-án installálta a káptalan kanonokká. 1695—6-ig mesterkanonok, 1696—98-ig rábaközi, 1698—99-ig pápai, 1699—-1702-ig székesegyházi főesperes. 1702-ben mint jeles szónokot ajánlotta Matusek András püspöki helynök Mikost, siklósi apátot az olvasókanonoki stallumra. A püspök ki is nevezte. 1702— 16-ig olvasókanonok. Meghalt 1716 március 5-én. (Győri kápt. m. lvt. V. Szám. k. 309. 1. — 21. T. 3181. sz. Budapesti egyetemi könyvtár: Hevenessy-féle gyűjtemény. — Győri püsp. lvt. Keresztély A. iratai: I., 1420. L; III. .179. 1.) 1696— 1711. Liptay Ferenc. Pálii plébánosból április 12-én installálta a káptalan kanonokká és komáromi főesperessé. 1696—98-ig komáromi, 1698—99-ig rábaközi, 1699—1711-ig mosoni főesperes. Kanonok korában is jó ideig megtartotta pálii plébániáját. Meghalt 1711 január 21-én. (Győri kápt. m. lvt. V. Szám. k. 311. 1. — 27. T. 3776. sz. Győri püsp. lvt. Keresztély Ágost irata^: I., 30. 1.) 1697— 1709. i Zichy Pál gróf. Győrött született J atyja Zichy Pál gróf, anyja Károlyi Katalin v-oXfL A humaniórákat Pozsonyban, a bölcseletet Bécsben, a teológiát Rómában tanulta, ahová 21 éves korában, 1691-ben ment. A négy kisebb rendet már ekkor felvette, és elnyerte a budai prépostságot. 1695-ben 1 távozott az intézetből mint felszentelt pap és a teológiai tudományok doktora. 1697-ben lett győri kanonokká; ekkor adta el apai győri házának őt illető részét 2000 forintért testvérének, Imrének. - 1697—1702-ig komáromi, 1702—9-ig locsmándi főesperes és báchi prépost. Alig nevezte Id Keresztély Ágost locsmándi főesperessé, már a beteg Nagy Mihály halála esetére a szentadalberti prépostságot kérte;