Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

Második rész. A kanonokok névsora

45 í arra is kérte a püspököt, hogy tekintélyével szerezze vissza neki a báchi prépostságot, melyet a kalocsai érsek foglalt el. Erős kuruc érzelmű magyar ember volt, és Rákóczihoz csatlakozott. Családi és kanonoki jövödelmet is a [kurucokra költötte el. Győrt elhagyta, a kurucokk'al járta az országot. A káptalan is panaszkodott, hogy ka­nonoki kötelességével nem törődik. A fejedelmi udvar­ban Rákóczi főpapként alkalmazta. Az utolsó terdélyi feje­delmi beiktatáson ő helyettesítette az erdélyi püspököt. A fejedelmi ünnepélyes eskütétel alkalmával Zichy nyúj­totta át az evangéliumos könyvet, ő végezte az ünnepé­lyes hálaadó istentiszteletet. A Keresztély Ágost által kihirdetett pápai breve (XI. Kelemen 1709 augusztus 14.) után sem tért vissza I. Lipót hódolatára, azért 1709 október 16-án mint felségsértőt megfosztotta őt kanonoki javadalmától. A szatmári béke neki is kegyelmet hozott, 1711-ben Keresztély Ágost prímás esztergomi kanonokká nevezte ki; majd sasvári főesperes, később őrkanonok és skutarii v. püspök lett. — Meghalt 1737-ben Nagyszom­batban. (Veress E. i. m. — Győri püsp. lvt. Keresztély Ágost iralai: I., 1483. 1.; II., 262. 413. 1. — Győri kápt. hitt. h. lvt. XV. felv*. jk. 325. 1. — Márki S.: II. Rákóczi Ferenc. I. 604—6. 1. — Magyar Sión 1864. évi. 407. 1. — Kollányi F, i. TO. 331. I.) 1699—1729. Pechman Herman Antal báró. Keresz­tély Ágost püspök 1699 augusztus 1-én tudatta káptalani­val, hogy Pechman Herman Antal báró klerikusnak, aki­nek 1697 március 2-án saját házi kápolnájában már fel­adta a tonzurát és kisebb rendeket, kanonoki stallumot ád. A káptalan kifogást emelt a 14 éves gyérmeik be­iktatása ellen, aki még a humaniórá'kat sem végezte el. A püspök követelte az installációt atyjának érdemeiért, aki Budavár visszavételénél kitüntette magát. A beikta­tás meg is történt. 1699—1712-ig mesterkanonok. Tanul­mányait 1712-ben végezte be, doktori rangfokot is nyert, és felvette a papi rendet. Csak ekkor engedte be tény­leges javadalmának használatába a káptalan a püspök rendeletére. 1712—13-ig rábaközi főesperessé lépett elő. A rövid életű győri vári plébánia (1710—12) fennállása idejében elvette Keresztély Ágost püspök Pechman ka­nonoki jövödelmet, és a vári plébánosoknak adta, ami( ellen a káptalan ismét óvást emelt, de a püspök kánoni és világi megtorlással fenyegette az ellenszegülő kápta­lant. 1713—29-ig szentadalberti prépost és de Valle ho­nesta nevezett apát, biduani V. püspök volt Pechman.

Next

/
Oldalképek
Tartalom