Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
I. A káptalan alapítása, belső szervezete
LS esetiéin Lajos király felkeresésére indul. — Tranquillus Andronicus, 1. Ferdinánd titkára, Velencében, Konstantinápolyban jár a legnehezebb küldetésekben, és az ország nagyjaival állandó összeköttetésben dolgozik. 33 ) Csak példákat e J mieltünk ki a káptalan életéből; külön dolgozat tudná csak teljes országos működésüket felölelni. Egyházi vonatkozásban már a fentiekből következik az a tény, hogy a 12. század végétől, III. Béla király idejétől kezdve, annyira erősödött Magyarországon a kat. vallás, hogy a legjelokelobb nemzetségek is papi pályára adták fiaikat. A győri káptalan stallumaíban oly férfiak ülnek, kik az egyháznak tiszteletet szerie'znek, és befolyását erősítik. Chepán prépostról (1240— 1271) azt jqgyzi fel történeti forrásunk, hogy kiválóan érciemies ember, aki az ország nagyjai és a király részéről nagy elismerésben részesült. 1359—60-ban Vilmos efezusi érsek, 1393—1422-ben Alsani Bálint szent sabinai kardinális, Miklós krétai püspök (1415. előtt), Pál argen tini püspök (1433), erdőeti Szathmáii Pál, Tamás esztergomi érsek és Ferenc győri püspök öccse (1502— 1509), Oláh Miklós (1527—28) a kanonokok sorában találhatók. Tagjai sorából megyéspüspöki székbe jutottak: Schaffembergi János, Molnári Kelemen, Oláh Miklós, Nagyfalvy Gergely, Fejérkövy István, Lépes Bálint, Balásffy Tamás, Matusek András, Dvornikovich Mihály, Telekessy István, Kopchányi Mihály, Mariani Péter, Széchenyi Pál, Kollonits Zsigmond gróf, Nádasdy László gróf, Thurn Antal gróf, Ácsády Ádám, Sztankovich János, Karner Antal, Szily János, Somogyi Lipót. — Apátokkal, prépostokkal, cimzetes püspökökkel, ^pápai kitüntetéssel biró kanonokokkal minden században igen gyakran találkozunk. 34 ) Egyházias érzületében, a vallásos élet terén kifejtett munkásságában kifogástalannak, értékes szolgálatot teljesítő testületnek kellett lennie e káptalannak, mely ily kitűnőségeket adott az egyháznak. Tudományos vonatkozásban elsősorban a káptalani iskoláról kell megemlékeznünk, melyben a kultúra első terjesztői közé tartozott a káptalan. Amikor még más iskoláról alig beszélhetünk, több vármegyének egyetlen kulturális intézménye a káptalani iskola, melynek vezetői az olvasó- és éneklőkanonokok, vagy azok helyettesei a sublektor és succentor, kik a trivium és 33 ) L. a kanonokok névsoránál. 34 ) U. o.
