Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
VI. A káptalan javadalma, jövödelmet
ben sajtolóját javíttatta, 1516-ban kis házikót épített bele. E körülmények arra vallanak, hogy jelentékenyebb szőllőről van szó. Okmányaink ismételten a káptalan szőllőjének, az urak közös szőllő jenek nevezik; ami világosan megmondja, hogy nem ol.árszőllő, hanem szoros értelemben vett káptalani birtok. 10 ) Művelésre a nyuli jobbágyokat rendelte ki a káptalan, akiknek e munka ellenében elengedte a telkeik után esedékes úriadét. A munkára a községi bíró ügyelt fel, és számolt el a kiadásokról is. 11 ) 3. Kis Domonkosné szellője. Kis Domonkosné a kisbaráti hegyben fekvő szőllőjét 1499. előtt a káptalannak ajándékozta, mejynek megmunkálására 1499 ben 3 1 / 2 forintot költött a káptalan. 12 ) 4. Kis Györgyné szőllője. Kis Györgyné a kisbaráti hegyben levő két szőllőjét 1500 körül a káptalannak adta, melyeknek egyikét már 1501-ben el is adta a káptalan. A szegény asszonynak évenkint valamelyes segítséget adott ez ajándék fejében: 1503-ban temetésére is 1 forintot és 40 dénárt költött. 13 ) 5. Soós-féle szőllő. Soós Dénes káptalani jobbágy Nagybarátin a Középszél-dülőben fekvő szőllőjét végrendeletében a káptalanra hagyta az esetre, ha fia, János természetes örökös nélkül halna meg. Soós János 1532-ben el akarta adni a szőllőt, de a káptalan tulajdonjogára való hivatkozással tiltakozott az elidegenítés ellen. A Ferdinánd király által 1533-ban elrendelt tanúvallomások igazolják, hogy Soós Dénes e szőllőt házával együtt, fiának, Jánosnak magvaszakadtéval, a Boldogságos Szűz templomára és a káptalanra hagyta. Birtokbavezető okmányt is nyert rá a káptalan, és 1534. január havában a csornai konvent be is iktatta. 11 ) A szőllőre a püspök is 1°) U. o. 44-től 733. lapig számtalan hely. II. Szám. k. 16— 31. 54—5. 92. 116. 145. 194. 11. — III. Szám. k. 30. 11. 11 ) U. o. I. Szám. k. 353. 627—29. 11. 12) U. o. 48. 1. 13 ) U. o. 63. 117. 1. u ) U. o. 1—3. 1. I. Cth. 31. sz. — 10. Cth. 794—5. sz.
