Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

VI. A káptalan javadalma, jövödelmet

VIII. UrkonySöidje. Fehértó és Újfalu

1

) között egy darab termő föld feküdt, és patak is folyt, melyeket Urkonyföldjének és Urkonyvizének neveznek okmányaink. Mind â kettőt 1516-ban Zápolya János foglalta el, de sok utánjárás után visszaszerezte a káptalan.

2

) Azt nem tudjuk megállapítani, hogy mikor került e földdarab a káptalan kezére. Már 1358-ban olvasunk Urkun (Urkund) nevű földről; sőt 1393-ban urkuni Szent Jakab egyházáról is. Okmányunk azonban e földet Sopronmegyébe helyezi.

3

) A Zápolyával való kellemetlenség után többé neve nem is fordul elő okiratainkban. Igen valószínű, hogy a fehértói határ egyik részét alkotta, és többé külön nem kezelte az uraság. A folyócska nevével még a 16. század közepén is találkozunk: 1545-ben a Török-család foglalta el, rá Újfalunál malmot épített, melynek erős töltése a fehértói határra zúdította rá a vizet. A határ egyik része hasznavehetetlenné vált; a halastó vize is annyira megduzzadt, hogy meghalászni sem lehetett. Ez is perre adott alkalmat.i) Többé e folyócska nevével isem találkozunk felhasznált okiratainkban. A hagyomány sem a földrész, sem a folyócska nevét sem tartotta fenn. 1

) Újfalu ma pusztult hely, Fehértó, Kóny, Sövényháza és Enese között. Győri kápt. m. lvt. 12. T. 2241. ,sz. 1536-ból, illetőleg 1489-ből való halárjárási okmány. — Magyar tört. Tár. 7.« 25. 1. 2

) I. Szám. k. 393—4. 399—400. lapok között levő betoldás 3

) Nagy Imre: Sopronvárm. tört. I. 289. 325. 517. 11. 4

) U. o. 2., Cth. 58. sz. 12. T. 2244. sz. — III. Szájm. k. 24. 1.