Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

VI. A káptalan javadalma, jövödelmet

A Bécs alá vonuló és onnét visszaözönlő törökök ismét végig pusztították a falut, majd meg a 18. század elején a kuruc háború sepert rajta végig. Csak ezután szedte magát össze és kezdett erősebb fejlődésnek indulni. A 18. század második fele és a 19. század a békésebb gazdasági élet megteremtője volt. Halastó is terült el a falu határában, mely a földesúrnak számottevő jövödelmet adott. E jövedelemről alább számolunk. Műveltségi viszonyok. Temploma és plébániája már a török időben fennállott és teljesen nem is pusztult el. 1633-ban a káptalan rendezte régi írások nyomán a plébános javadalmát, sőt az iskolamester megélhetéséről is gondoskodott, hogy a gyermekek elemi oktatásban részesülhessenek.

8

) Az iskola nem lehetett valami jó karban lévő épület, mert a század végén már iskola nélkül volt a falu, sőt kántora sem volt, a kántori teendők ellátására, a kónyi iskolamester fia" járt át.

9

) À romladozó templomot, mely Gyümölcsoltó-Boldogasszony nevét viselte, 1696-ban áttatarozta a káptalan. Anyakönyvei 1693 óta megvannak a plébániának. Természetes, hogy a templom is, az iskola is a legújabb időben többszörös javításon, átépítésen ment át. 8

) IV. Szám. k. 38—40. 1. < 9

) Győri pûsp. lvt A székesegyházi kerület 1698. évi Can. Visit.