Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

VI. A káptalan javadalma, jövödelmet

VIL Fehértó Ősrégi falu a Tóközben. Nevét valószínűleg a határában levő nazy tótól nyerte. Hihető, hogy kir. adomány folytán került a káptalan birtokába. A 14. század legelején már káptalani birtok. 1314-ben 10 márka (=40 forint) hadiadót fizetett urának.

1

) A 16. század háborús viszonyai megrontották a falu gazdasági viszonyait, alig 6—12 telkét művelték. Ezek után a jobbágyok */

a forintjával fizették az úriadót.

2

) A következő évtizedekben még szomorúbb helyzetet találunk. 1544-ben 4 adófizető, 2 szegény, 1 új és 1 elhagyott portája volt a bíróén kívül, tehát 9 portája. 1549-ben V-L adózó, 3 új portát számlált az adórovás.

3

) A vidék hatalmas urai: Zápolya János, Poky Menyhért és Török Bálintné Pempflinger Kata, majd a Bakitsok zsarolták, pusztították a falut.*) A sokféle csapás után elnéptelenedett, azért a káptalan 1603-ban megtelepítésére felhívást bocsátott ki, melyben megígérte mindazoknak, akik egy-egy telket művelésre felvesznek és házat építenek, hogy telküket, házukat a maguk és utódaik számára örökösen megtarthatják.

5

) A felhívásnak eredménye az, hogy hamarosan 26-ra emelkedett a művelés alatt álló telkek száma, melyek után egy forintjával fizették az úriadót.

6

) 1633-ban 14 egész jobbágytelek volt Fehértón, és mindegyik 13* hold földből állt az egyik és másik évre is, vagyis 26; holdból, ide nem számítva a plébánia földjeit. Elegendő réttel is rendelkeztek, melyet évenkint felosztottak maguk között a jobbágyok.

7

) 1) I. Szám. k. 34. 1. 2

) U. o. 33. 35. 36l/

2

. 40. 42. 72. 81. 160. 180. 199. 278. 322. 343. 389. 535. 616. 668. 732. 11. 3

) Egyházt. Emi. 4, 333—4. 1. — 5, 263, 1. á

) Győri kápt. m. lvt. I. Szám. k. 393. II. Szám. k. 180. 318. 1. — 10. Cth. 806. 810 .sz. — l

12. T. 2248. sz. 5

) U. o. Ráth Károly okmánymásolatai. 6

) III. Szám. k. 65—6. 132. 1. IV. Szám. k. 70—82. 135. 249. 278. 303. 401. 11. 7

) IV. Szám. k. 38—40. 1.