Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
VI. A káptalan javadalma, jövödelmet
1503-îban meg is történt. 7 ) Egyben új beiktatásra is kiváltságlevelet kapott a káptalan; de a beiktatásnak ellene mondott nezsideri jobbagyai által bazini és szentgyörgyi Gróf Tamás. 8 ) Azonban jogát nem igazolta az ellentmondó, azért 1504-ben a szentmártoni konvent tényleg birtokba iktatta a káptalant. 9 ) A káptalan sokáig nem tudta békében használni e birtokát. 1521-ben a hatalmas szentgyörgyi grófokkal, majd a királyné óvári uradalmának kezelőjével, Dóczy Ferenccel perlekedett a puszta birtokáért. 10 ) 1528-ban helyszíni szemlét tartottak, és a kir. kiváltságleveleket küldöttséggel vitték Óvárra a királynéhoz. 11 ) A kiváltságleveleket a királyné átnézte és Oláh Miklós titkára által megüzente, hogy a káptalan jogát elismeri, mégis perre utasította a káptalant. Az okmányok a királyné kezén elvesztek, így a káptalan hiteles irattal nem tudta birtokjogát igazolni. 12 ) A szentgyörgyi grófok a királyné birtokához csatolták Csitvándot, de hiteles tanuk bizonysága mellett mégis visszakapta a káptalan jogos tulajdonát. 1582—87. években a királyi könyvekből kivonatot kért és nyert a káptalan Védeny határairól, melyben Csitvánd-pusztáról is szó van. A pusztát Sitbus vagy Cytbusz névvel is jelölik okmányaink. 13 ) A puszta tehát beleolvadt a Védeny határában lévő káptalani birtokba. Emlékét sokáig megőrizte egyik dülő neve. 1675-ben panaszolta a káptalan, hogy Csitvánd pusztáját előbb a szentgyörgyi és bazini grófok bitorolták, kik Győrt is felégették, most pedig az óvári gazdatisztek bántják, pedig e birtok Zsigmond király ideje óta a káptalané. 14 ) Jövödelmezőségéről nem szólnak okirataink a korábbi időben, a beolvadás után a védenyi jövedelmek között számolták el. 7 ) Győri tört. és régész füzetek 2, 149. 1. 8 ) Győri kápt. m. lvt. 31. T. 4222. sz. 9 ) U. o. 89. 132. I. Szám. k. iO) I. Szám. k. 521. 530—1. 1. ü) II. Szám. k. 8—10. 11. 12 ) U. o. 31. T. 4223. 4225 .sz. 13 ) U. o. 4249. sz. 14 ) U. o. 31. T. 4223. sz
