Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

VI. A káptalan javadalma, jövödelmet

A törvény azonban nem volt oly erős, hogy a bara­nyamegyei legnagyobb birtokot is visszaszerezhette volna. Itt még a török volt az úr; annak kiszorítása után szóba sem kerülhetett többé e birtoktest visszaszerzése. A földbirtoknál is értékesebb volt a tized-jövödelem, azért országos intézkedéseket hoztak az országgyűlések annak védelmére is. I. Ferdinánd királynak 1552. évben Pozsonyban kiadott 13. dekrétuma a 18. cikkelyben intéz­kedett, hogy a győri püspökség elajándékozott javai visz-* szakeiüljenek jogos tulajdonosához. 2 ) A káptalant annyi­ban érintette ez intézkedés, hogy megszabadult rossz szomszédjától, dézsmájának és dézsmanegyedének gya-^ kori lefoglalásától. — Az 1555. évi pozsonyi 16. dekrétum 12. cikkelye arról intézkedett, hogy a Miksa çsUlászló királyok által elzálogosított szarvkői várhoz tartozó ja­vakból a győri püspök megkapja tizedét, mely ősi jogon megilleti, és amelyet Fürsth Konrád erőszakkal foglalt el. 3 ) így azután a káptalan is hozzájutott dézsmanegyedé-rf hez. II. Mátyás megkoronázása után 1609-ben Pozsony­ban tartott országgyűlés 17. cikkelyében megparancsolta a vármegyék alispánjának, hogy a tized-jövedelmek erő­szakos lefoglaloit kettős kártérítésben marasztalják el. Az 1613. évi jpozsonyi országgyűlés 19. cikkelye névsze­rint intézkedik a győri püspökség és káptalan védelméről, mikor elrende 1 !, hogy az óvári királyi uradalom tisztjei ne avatkozzanak bele a mosonmegyei dézsmák ügyébe. Az 1622. évi soproni országgyűlés 50. c. a győri püspök és káptalan javára szolgáló 1542. évi 21., 1552. évi 18., 1555. évi 12., 1613. évi 19. cikkelyeket újból meg* erősíti. 4 ) E gyakori törvényes intézkedés mutatja, hogy nagy szükség volt a védelemre. Eme századok bizonytalan bir­tokviszonyait jellemzi az a körülmény, hogy a törvényes rendelkezések sem tudták megvédeni a birtokosokat, kü­lönösen az elegendő fegyveres erővel nem rendelkező egyháziakat. Mielőtt az egyes birtoktestek ismertetésébe belekez­denénk, jelezTÜk, hogy remcsak jövöde 1 mezőség nézőpont­jából foglalkozunk e falukkal, hárem rövid vonásokban történeti múltjukra, művelődési viszonyaikra is kitérünk generis: carpiones (ponty), barbotam (harcsa) unam magnam, lu­pos (csuka), murinas (menyhal), nsonem (viza) salilum, cancros et alii generis pro den. 92, Wien 2, panes den. 12, piper (bors) et crocum (sáfrány), den. 13. Wien 2, viniini den. 16. 2) Corpus Juris Hung. — 3) u. o. — *) U. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom