Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

VI. A káptalan javadalma, jövödelmet

L Győr. Győrről, mint a káptalan székhelyéről, elsősorban akarunk szólni. Itt azonban kitűzött célunktól el kell térnünk. Győrnek sem történeti múltjáról, sem kulturális viszonyairól nem értekezhetünk. Ez a tárgy ugyanis köteteket megtöltő akkora anyagot ölelne fel, ami viszont dolgozatunk keretében nem fér el. Azért rövid vonások-t ban csak a káptalant érintő gazdasági vonatkozásait soroljuk fel. Győr városa maga is több részből áll. Ezeket egy-két vonással külön-külön kell megemlítenünk. Azt is őszintén meg kell vallanunk, hogy e területek gazdasági viszonyairól a 12—15. században alig találunk valamelyes adatot. Mégis megemlékezünk oly történeti és egyben gazdasági dologról, melyre dolgozatunk folyamán ismételten is vissza kell térnünk. 1271-ben V. István király a győri külvárosból a várba telepítette be a vendégeket (hospites), és a fehérváriakéhoz hasonló szabadsággal ruházta fel őket: kivette a várispán nundennemű jogható? Siága alól; maguk választhattak birót, kit a király erősített meg; a várispánnak járó fél fertő fizetése alól is felmentette őket; szabad vásár jogot engedett a várban és a váron kívül fekvő faluban, hol a várispán és tisztviselői semmi joghatóságot sem gyakorolhattak, — csak a szóm-" ha ti vásár díját kapja meg a várispán, mint eddig is. A vendégekkel egyenlő szabadságot élveznek a püspök és káptalan népei e faluban (villa), de a terrágiumot tartoznak uruknak megfizetni pünkösd nyolcada alatt. Egyebekben sem a vásárban, sem másutt az országban adót nem fi étnek. Házaik javítására vesszőt,, földművelésre földet kapnak: azért nekik adja a Dunaszigetet (Győrsziget), berkeivel, rétjeivel, halászatával. Nekik adja Malomsok falut (Révfalu) Zámolyig; továbbá Zerphel monostor üres földterületét, melyet Terendőiül-nek neveznek, a Rába mellett. (Ismeretlen hely). E vendégekhez sorozza ZolgaGeur (Szolgagyőr) vendégeit, a királyi asztalnokok (tavernicorum) manzióit, a keresztesek Szent János-hospitáléját, és Szent Adalbert falu népét —, hogy egyenlő szabadságuk és joguk legyen. Árumegállítás jogával ruházta föl Győrt az Ausztriából jövő kereskedőket illető-