Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története /Győr egyházmegye múltjából 2. (Győr, 1937)

Első rész. A papnevelés története a püspökség megalapításától napjainkig

A tanítás egyházmegyei papok kezébe került, kiket a püspök választott ki. Az egyetlen idegen, aki még 12 éven át tanított a főiskolán, íVIollik Tóbiás bencés, 1803ban ment vissza a főmonostorba. Az intézet élére igazgatót állított a püspök; az oktatás menetét, szünetelését illetőleg szabályzatot irt elő; tanári értekezletek tartását rendelte el; a tanulóknak, tanároknak egymáshoz való viszonyát, a főiskolának minden vonatkozását szabályozta: így minden tekintetben rendezett intézmény jellegével ruházta fel a főiskolát. Igaz, hogy lépten-nyomon a királyi helytartótanács befolyása adta meg a főiskolának a követendő irányítást, de ez fejlődésének nem állta útját. A tanítási rendszernek ismételt változása éppen a fejlődés gyors menetéről tanúskodik. Néha erősebb kézzel is belenyúlt a helytartótanács a főiskola belső életébe, gyakran azonban mellékhajtásokat nyesegetett le. Ha az egyházmegye kormánya érdeklődéssel, előrelátó bölcseséggel állt őrt a főiskola hivatása mellett, a kormányhatóság ránehezedése nem bénította meg annak egyházias szellemét, és e szellemben való fejlődését, erősödését. Az újból megnyílt főiskola számára tanítási tervről is gondoskodni kellett, mert a generális szemináriumokkal együtt a Planum Theresianum is megszűnt. Az országgyűlésre Budán összejövő püspökök 1790 július havában új tanítási tervet dolgoztak ki, melyet jóváhagyás végett II. Lipót király elé terjesztettek. E tervezet Planum Studii Theologici Episcoporum vagy röviden Planum Episcoporum néven ismeretes. A győri püspök nem várta meg a királyi jóváhagyást, hanem a tervezetet azonnal életbeléptette. Az 1790—1. tanévben már e szerint kezdette meg a főiskolában a tanítást. A püspöki tanterv nem nyerte meg II. Lipót helyeslését, azért 1791 jan. 28-án 1304. számú rendeletével új tervezetet adott ki, melyet azonnal életbe kellett volna léptetni a főiskolákban. Ez a Planum Leopoldinum néven ismert tervezet a Mária Terézia-féle tervezet átdolgozása, igazabban elrontása volt. E tervezet szerint tanulták volna: az I. évesek a) az egyháztörténetet, b) a hébernyelv elemeit, az ószövetségi hermeneutikat és exegézist; a II. évesek: a) a görög nyelv elemeit, az újszövetségi hermeneutikát és exegézist; b) a kánonjogot; a III. évesek: a) a dogmatika bevezető részét (Isagoge) és első felét; b) a morális első részét; a IV. évesek: a) a dogmatika második részét és a pasztorálist.