Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története /Győr egyházmegye múltjából 2. (Győr, 1937)
Második rész. A győri szeminárium története
a növendékek mindegyike elsajátítsa, sőt olyan tökéletesen kezelje, hogy az az igehirdetés nagy céljára is alkalmas legyen. Az iskolák a 18. században a magyar nyelv öntudatos és tudományos tanítására még nem nagy gondot fordítanak. E hiányosság pótlásának gondja tehát részben a papnevelő-intézet vállára nehezedett. Az intézet ebben a tekintetben is derekasan megoldotta feladatát. A növendékek a hazafias nevelés irányítása mellett nemcsak megtanultak magyarul, hanem a magyar nyelven való nyilvános szereplésre alkalmasakká is váltak. Erre a célra a magyar társalgás mellett alkalmas segítőeszközük volt az intézetben is divatos színjátszás és a 19. század elejétől az irodalmi iskola, a növendékek önkéntes önképző egyesülete. A színjátszásról alább külön szólunk. A magyar irodalmi iskola megjelenése a szemináriumi haza'ias nevelés eszközei között egybeesik a nemzeti szellem ébredésének korával. Érdekes, hogy gyökereit abban az intézményben találjuk meg, melyet II. József a papságnak a saját egységesítő és germanizáló rendszere szerint való átalakítása végett létesített: a pozsonyi generális szemináriumban. A pozsonyi növendékek szabadabb mozgásukat a magyar irodalmi tényezőkkel való összeköttetés megteremtésére is felhasználták. A divattá vált nyelvművelés átköltözött velük Pozsonyból a kalapos király halála után a győri szeminárium falai közé is. A színjátszásban értékesített tudás mellett itt már hatással volt rájuk Győr akkor virágzani kezdő irodalmi élete, melynek középpontjában Révai Miklós, Rájnis József és Fábsich József állottak. A győri papnövendékek közül kiemelkedő Pázmándi Horváth Endre irodalmi elindulása kapcsolatos ezzel. A Győrbe kerülő költő-pap később is megtartja ez összeköttetést a növendékekkel, akik elég magyar könyvhöz juthatnak már a Streibig-nyomda és Müller Ferenc könyvkötőmester Olvasókabinéfje útján is. A korszellem is a nemzeti irodalompártolás felé terelte a papnövendékek figyelmét a 19. század elején. Ennek bizonyítéka az a 100 forintos adomány, amelyet »a nemzet kérttére hajolva « a győri » szent tudomány munkás Nevendekjei« gyűjtöttek és ajánlottak fel a » Nemzeti Theatrom felépítésére «, valamint irodalmi önképzésük első intézményének, a »Magyar Társaság «nak megalakulása. 46 ) 46 ) V. ö. Győri Szemle, I. évf. 171—178. Szabady B.: Adatok Pázmándi Horvát Endre életéhez.
