Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története /Győr egyházmegye múltjából 2. (Győr, 1937)
Második rész. A győri szeminárium története
A szeminárium szentmise alapítványai. A) Régi alapítványok. 1. Altabak János kanonok, Szent Adalbert! prépost 1637-ben azzal a kötelezettséggel hagyta a Bécsikapuval szemben álló házát a szemináriumnak, hogy az onnan kikerülő növendékek egy-egy szentmisét mondjanak el az ő lelke nyugalmáért. A ház azonban sohasem szolgálta az intézet célját, azért a velejáró teher teljesítése is elmaradt. 2. Bárdosy György hagyatékából a szemináriumnak juttatott 3500 forinttal is az a teher járt, hogy a köveskuti plébános által hetenkint végzendő egy szentmiséért a szeminárium 25 forintot fizetett ki. À 25 forintnak megfelelő 500 forint tőkét 1777-ben az új szombathelyi egyházmegye püspöke átvette a szemináriumtól, így a győri intézet terhe is megszűnt. 1 ) 3. Baumgartner János, az apátház felügyelője, 1758. május 27-én 200 forintot tett le a szemináriumban szentmisealapítványul avval a kikötéssel, hogy annak kamataiból a jobb tanuló 4. éves felszentelt növendékek 2—2 forintot kapjanak érette végzett egy-egy szentmiséért. Az 1811. évi pénzromlás e tőkét 84 forintra apasztotta le. Juranits Antal püspök 1837 június 9-én 429. számú rendelkezésével a misék számát érintetlenül hagyta, de a misedíjat 30 krajcárban állapította meg. 2 ) Zalka János püspök 1872-iki egyházlátogatási okmányában a misék számának meghagyása mellett a díjat 48 krajcárban szabta meg. Széchenyi Miklós gróf püspök 1902-ben 3109. sz. intézkedésével a tanulmányi felügyelőre rótta e szentmisék elvégzését, de mégis úgy, hogy a házi kápolnán kivül is bármely templomban elszolgálhatja e szentmiséket. 3 ) 1) Győri kápt. m. lvt. 36. T. 4620. 4622. 4624. sz. Szily János püspök eredeti nyugtája. 2 ) Szemin. irattár: Fasc. Alapítványok. Juranits püspök eredeli rendelkezése. 3 ) Amely idő óta a szeminárium rendes növendékei közölt felszentelt papok nincsenek, az alapítványok terhét az elöljárók végzik.
