Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története /Győr egyházmegye múltjából 2. (Győr, 1937)
Második rész. A győri szeminárium története
fürdőszobából álló lakása; zene- és olvasóterem, melyben a teológusok kézikönyvtárát is elhelyezték, és amely vizsgatermül is szolgál; 2 fürdőszoba; 1 tisztításra szolgáló kis helyiség, 1 inasszoba és a mellékhelyiségek. A negyedik emeleten van: a betegek szobája és fürdőszobája, a betegek felügyelőjének cellája; 2 hálóterem, 1 mosdószoba; 2 nappali tanulóterem; a tanulmányi felügyelő 2 .sízobája, fürdőszobája; 3 cella; 1 fürdőszoba. Az építkezés több mint félmillió koronába került. 58 ) Az épületet erős betonfal köríti, melyen belül szépen fásított, árnyas kert terül el. Ebben tekepályák, tornaszerek állnak a növendékek szórakozására és edzésére. Az épület főhomlokzata a Duna felé tekint, másik homlokzata pedig a székesegyházra néz. A bástyafalról összekötőhid vezet be az épületbe. A palota minden izében nemes, egyszerű, mégis a nagyszabású középület hatását teszi a szemlélőre. Belső berendezése a mai kor igényeinek, és a célnak, melyet az épület szolgál, teljesen megfelelő. Dísze az épületnek a remek kápolna, melynek oltárát Kelemen Márton győri szobrász és műfaragó tervezte és építette; az oltárképet gróf Erdődy Gyuláné szül. Széchenyi Emilia grófnő, a püspök nőtestvére festette. A hármas mezőre osztott oltárkép közepén Szent István király a magyar koronát ajánlja fel a Magyarok Nagyasszonyának; jobb- és balmezejében pedig Szent Alajos és Szent Imre herceg imádkozó alakja áll. Az oltár is, a szószék is tölgyfából készült. Színes ablakok adnak kellemes, letompított világosságot a kápolnába. A kápolnák, az ebédlő és hálótermek burkolatát aszbesztből készítették; a folyosót terazzóburkolat fedi. Ma már a nagy ebédlő padozata is terazzó. A mennyezeteket vasgerendák tartják; azért nagy tűzveszedelem esetén sem történhetik beomlás, nagyobb károsodás. A tetőfedél eternitpalából készült. Hátránya az épületnek, hogy a hideg és gyakori 58 ) Szemin. irattár: Az építkezésről készített számadás. A költségekhez Széchenyi Miklós püspök 26.369 koronát és 30 fillért adott; Molnár Ignác kanonok, szemin. igazgató 10.105 koronát; egyesek, egyházmegyei papok 70.181 koronát és 41 fillért. Többféle címen folytak még be összegek az építkezésre. A legnagyobb összeget az apátház alap adta, melynek hozzájárulását azonban jó részben megtérítette Széchenyi Miklós gróf nagyváradi püspök korában.
