Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története /Győr egyházmegye múltjából 2. (Győr, 1937)
Első rész. A papnevelés története a püspökség megalapításától napjainkig
• 124 szív, szelídség és alázatosság jellemezte jámbor életét. Tanítása mellett példájával hatott a lelkekre. 1884—94. Balics Lajos. (L. a főiskolai igazgatók között.) 1894—1912. Zalka László. Született 1862-ben a sopronmegyei Jobbaházán; teológiai tanulmányait a bécsi egyetemen végezte; 1885-ben vette fel a papi rendet; két évig a lelkipásztorkodás terén dolgozott; 1887-ben szemináriumi tanulmányi felügyelő, 1893-ban aligazgató; 1894ben tanár; 1906-ban egyházmegyei tanfelügyelő; 1907-ben c. kanonok és főtanfelügyelő; 1911-ben kanonok és egyházmegyei irodaigazgató; pápóci prépost és pápai prelátus. Irodalmi müve: A római kat. népiskolák és kisdedóvók közigazgatása. 1912— 13. Ragats János, 1913-tól püspöki titkár. (L. a dogmatikai tanárok között.) 1913— 29. Ilász István. Született 1884-ben Kisbéren; teológiai tanulmányait a bécsi egyetemen végezte; szigorlatait kitüntetéssel tette le, azért sub auspiciis imperatoris királyi gyűrűvel avatták doktorrá. 1908-ban vette fel a papi rendet; Szanyban káplán; majd 1909-ben nagyszemináriumi tanulmányi felügyelő; 1910-ben a budapesti Szent Imre-Kollégium-ban tanulmányi felügyelő; 1911-ben győri püspöki szertartó, 1913-ban szentszéki másodjegyző és főiskolai tanár. 1929-ben a magyar királyi honvédség tábori püspöke. A szociális kérdés jeles művelője; a munkások győri egyesületeinek lelkes vezetője, a Katolikus Legényegylet elnöke. E társadalmi munkássága mellett az egyházi szónoklattal írásban és szóban állandóan foglalkozott. 1929—35. Somogyi Antal. Született 1892-ben Abdán. Teológiai tanulmányait Győrött és a bécsi egyetemen végezte; a papi rendet 1915-ben vette fel; utána tatabányai és kismartoni káplán, majd tábori lelkész, győrbelvárosi segédlelkész; 1923—26-ig nevelő Jankovich-Bésán Endre gróf fia mellett; 1926-ban nagyszemináriumi tanulmányi felügyelő; 1928-ban tanulmányi úton Rómában tartózkodott, mint a Collegium Hungaricum tagja; 1935-ben a dogmatika tanítását vette át. Püspöki tanácsos, szentszéki bíró és az egyházmegyei művészeti bizottság ügyvezető titkára. Irodalmi működése elismert az egyházi művészet terén. 1935— Saly László. (L. a lelkipásztorkodástan tanárai között fentebb.)