Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)
Oltárjavadalmak
dicsőségét ápolja a szentmisének naponkint való bemutatásával. A kápolnák, oltárok alapításának szokásos célja volt az is, hogy az alapítványi javadalomból élő pap az alapítóért és családjáért ajánlja fel naponkint a szentmisét. Bizonyára itt is kikötötte ezt Héderváry János. Következtetésekre vagyunk utalva, mert az eredeti alapítólevél nincs meg, vagy legalább is nem sikerült megtalálnunk. 22 ) A kápolna alapítványi vagyonát sem ismerjük tüzetes felsorolásban, de más okmányokban találkoztunk idevonatkozó fontos adatokkal. Ezek szerint ez alapítványhoz tartozott: a) Megyer falu határának fele. A káptalani számadók könyvei a 16. század elejétől fogva ismételten felsorolják Megyert a káptalan, helyesebben a Szentháromság-kápolna alapítványai között. A mai Kismegyer puszta területén állott Megyer falu és határa. A falucskának 1497-ben még 17 portáját sorolta fel az adólajstrom, 1518ban pedig csak hármat. Mivel a kápolna a káptalan felügyelete és gondozása alatt állott, később a káptalan egyik tagja volt a kápolnamester, azért okmányunk egyenesen a káptalan földesúri joga alá sorolja Megyert. E címen Edvy János, a falu papja 1507-ben 1 / 2 frtos taksájából 1 frt katedratikumot fizetett a káptalannak; 1526ban jobbágyai után hadipénzt is fizetett a kápolnamester. A birtok nagyságát és jövedelmezőségét egyetlen okiratunk sem részletezi. Szó esik 1538-ban a birtokhoz tartozó rétekről, de minden részletesebb tájékoztatás nélkül. Kisbarátfalu a Héderváryak birtokához tartozott, azért valószínűnek látszik, hogy ebből hasították ki a kápolna földjét, mely így Megyerrel és a győri határ déli részével érintkezett. 1589-ben Gregoróczy Vince győri vicegenerális ellen ismételten panaszt emelt a káptalan. Egyik sérelme az volt, hogy Tarisznyavár — másként Megyer — felét elfoglalta, pedig az a káptalant illeti. Az egész terület a Húgóhegyen, vagyis inkább dombon épített kis vártól kapta nevét, melyet a nép Tarisznyavárnak hívott. Az 1592. évi határjárás alkalmával hat tanú igazolta, hogy Megyer felerészben a győri káptalané, Tarisznyavárral közös határa van a káptalannak, és a tarisznyavári földeknek fele is azé. A birtok egyik határa Nagvbarátihoz, a másik a megyeri szentegyházhoz közel a Húgóhegy felé húzódik. 1590-ben és 1593-ban a harmin22 ) Talán a Győrre vonatkozó, de a va'ikáni levéltárból még ki nem emelt okmányok között lappang.
