Perger Gyula: A győrszabadhegyi lucaszék – Artificium et Historia 2. (Győr, 1992)
Egy sorozat elé…
A "Szabadhegyi csoda" ügye azonban korántsem zárult le ezzel. Bár az esetre való emlékezés az idő múlásával halványul, nem minden tanulság nélkül való a lucaszék, s hagyományvilágának utóélete. Sebestyén Gyula, 1909-ben, az Ethnographiában hívja fel a kutatók figyelmét arra, hogy " Az ország nyugoti felében a magyarság még általánosan ismeri a Lucza-széket. Mikor valamire rámondják, hogy "valóságos Lucza-szék": akkor mindenki tudja, hogy az a valami azért "Lucza-szék", mert lassan készül. A Lucza-széket ugyanis 13 határ 13 fajta fájából 13 napig faragják. Kezdik a szék ülőlapján (1-só fa), folytatják a négy lábon (2-5-ik fa), minden lábát két ékkel erősítik az ülőlapba (6-13-ik fa). A faragás Luczanapjának (deczember 13-ikának) előéjjelén éjfélkor kezdődik és tart karácsony (deczember 25.) előéjjelének éjféli miséjéig. A 13ik fából kifaragott utolsó ék tehát deczember 24-én készül el és a misére hívó harang megkondulásakor, vagy már bent a templomban üttetik bele a szék negyedik lábába. A szék körül a tulajdonosa fehér krétával kört kerít, hogy a kör megvédhesse a boszorkányok esetleges támadásától. Az így elhelyezett szék szerepe a nagy mise alatt kezdődik, mert tulajdonosa csakis a szentség felmutatása előtt áll fel rá, hogy a szentségtől iszonyodva visszaforduló boszorkányokat megláthassa. Mert a néphit szerint az ilyen bátor vállalkozó nemcsak az elforduló arczokat látja, hanem látja még azt is, hogy melyiknek milyen szarva van; sőt ha sok boszorkány akad a falubeliek közül, akkor még a sok szarv gyakori összekoppanását is meghallja. Mivel a boszorkányok tudják, hogy ilyenkor fel lehet ismerni őket, nagyon megfigyelik, hogy nem leskelődik-e rá valamely Lucza-székes. Ha aztán valakit meglátnak, akkor abban bizakodva, hogy ők láthatlanok, a széken állót megtámadják, a fehér korból kirántják, vagy reá lesnek és széttépik. Ezért történt meg pár évvel ezelőtt, hogy a Győr melletti Szabadhegyen, egy hallucináló huszár kardot rántott és összekaszabolta szomszédjait. (Lefoglalt Lucza-széke most a M. Nemzeti Múzeum néprajzi osztályában őriztetik.) Az, a kit a boszorkányok észre nem vettek, székét ismét ruhája alá rejti és a mise után gyorsan hazafut, hogy a széket az e czélra külön befűtött kemenczébe dobja. Mivel az utóbbi gyakorlat érthetővé teszi, hogy a Lucza-szék miért készül titokban és hogy a 11
