Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Jankovits László: Rimay János levele Naprághy Demeterhez
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK nevendékeny”.16 Eszerint a jelzőt éppen arra az életkorra vagy életállapotra használják, amelyben valaki tanulmányait folytatja, mintegy készül az aktív életre. Ez az életkor a kora tizenéves kortól akár a húszéves koron túl is tarthat. Ha Naprághy esetében az 1564-es, Rimay esetében az 1569-es dátumból indulunk ki, ez az életkor, illetve állapot fedi egymást. Szelestei Nagy László forrásközléséből tudjuk, hogy Naprághy 1578-ban, 14 évesen a bécsi jezsuita gimnáziumban tanult.17 Ismert, hogy még 1584 májusában, húszévesen is Bécsből írt levelet Telegdy Pálnak.18 Ez idő tájt, az 1580-as évtized első felében a tizenéves Rimay már nevendékeny korba lépett. Jenei Ferenc idézi Naprághynak azt az 1589-es (március 23- án Telegdy Pálhoz írt) levelét, amelyben Rimay írásairól és kapcsolatukról szól: „Remisi... scripta Ioannis Rimaj ohm suavissimi mei socii, nihil in illis praeter ingenium laudare possim (visszaküldtem hajdan igen kedves társam, Rimay János írásait; csakis a tehetséget tudom dicsérni bennük).”19 Ezt az időszakot, a királyi Magyarország keleti felén élő művelt főurak és Naprághy kapcsolatát Jenei alaposan feltérképezte mind Naprághyval, mind Rimayval kapcsolatban.20 Rimay szavával élve a „Pallastól származó nagyságos és nemes urakat... Istvánífy Miklóst, Forgách Mihályt, Révay Pétert, Káthay Mihályt és Szokoli Miklóst” látjuk ebben a körben, akikkel a bécsi egyetemen tanulmányainak végén járó, vagy azokat éppen befejező Naprághy és a Balassi-udvarban szárnyait bontogató, jelen tudásunk szerint domidoctus, de kiemelkedően tehetséges Rimay is találkozhatott. 2. „Élethasomlatosság“ A levélíró és a címzett életének következő, részben talán közös szakaszára a levél alábbi mondata utalhat: „Ez az életben vett élethasomlatosság is nem kevéssé csatol Nagyságodhoz, hogy az Nagyságod életinek az állapatjára tekintelvén, azon felemelt lélekkel és elmével vezéreljem az Szerencsétlenségnek terhében s igájában az én fejemet is.” Mit tudunk arról, hol, mikor, miként tapasztalhatott Rimay a Naprághyéhoz hasonló élethelyzetet, annak változását? A második alkalom, hogy hosszasabban találkozzanak, Erdély történetének a különösen változatos időszakához kapcsolódik: Báthory Zsigmond, András és Vitéz Mihály vajda uralkodásának idejéhez. Naprághyt Zsigmond fejedelem tette meg erdélyi püspöknek és kancellárnak 1594-ben, s hivatalában változó eredményességgel szolgált még Mihály vajda idején is egészen addig, amíg a vajda török orientációjának kiderültével 1600 júliusában végleg Magyarországra távozott. Rimay erdélyi tartózkodása jóval rövidebb volt: Báthory András uralkodása alatt, 16 Bethlen 1.186. 17 Szelestei: Magyarországi diákok 148. 18 Jenei: Náprági 137. 19 Uo. 139. 20 Jenei: Náprági 138-140., Uő: Rimay. 64
