Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Fazekas István: Naprághy Demeter győri püspöksége 1606-1619
FAZEKAS ISTVÁN NAPRÁGHY DEMETER GYŐRI PÜSPÖKSÉGE 1606-1619 utal az Udvari Kamara és a püspök között 1618 őszén folytatott levelezés, amikor is a kamara a magyaróvári uradalomban végzett vizitáció után kérte az uradalombeli plébániák jövedelemkimutatását átküldeni.69 Sajnos a Naprághy-korában végzett egyházlátogatások jegyzőkönyvei nem állnak rendelkezésre, így sem az állapotokról, sem a tapasztaltakról nem lehet átfogó képet alkotni. A töredékesen rendelkezésre álló vizitáció kapcsán keletkezett forrásokból kiderül, hogy több papot felmentett javadalmából. így például felmentette Kismarton mezőváros plébánosát is, akinek a helyére Johann Koch gutensteini, későbbi szentmargitbányai plébánost javasolta kinevezésre az alsó-ausztriai Klosterratnak.70 Másokra ennél is rosszabb sors várt. Naprághy ugyanis, ahogy Batthyány Ferenchez 1614. december 15-én intézett leveléből kiderül, több általa rossz magaviseletűnek ítélt papot elzárattatott. Ugyanakkor kerülte a fellépést a protestáns prédikátorok ellen, csupán az uralkodó által megerősített jogához ragaszkodott, hogy az egyházlátogatás területén található templomokba bejutást nyerjen. így a zárva talált borbolyai templom miatt összetűzött az egyik evangélikus polgárral, akinek a szakállát is megrángatta az indulatba jött püspök.71 Szemlátomást szükség volt az erőskezű főpásztori beavatkozásra, hogy az egyházi élet elmúlt évek zűrzavaraiban meglazult keretei újra megerősítésre kerüljenek. Nem volt könnyű az egyházmegyés főpásztor helyzete, ugyanis az egyházmegye területéhez képest túl kevés pap állt rendelkezésére. Saját szeminárium híján nem csekély részben kívülről érkező papokkal volt kénytelen a paphiányt orvosolni. Az ebben a tekintetben egy régiót alkotó bajor-osztrák-nyugat-magyarországi terület szegélyére azonban nagyon sok esetben problémás magaviseletű személyek érkeztek, akik azután javadalomba kerülve nem csekély gondot okoztak a világi és egyházi hatóságoknak. Természetesen maga Naprághy is neveltetett papokat, ezek közé tartozott későbbi utóda a győri püspöki székben, Pisky (Püsky) János is.72 Bár úgy tűnik, hogy a tanulmány hőse maga nem játszott kezdeményező szerepet benne, győri püspökségének fontos eredménye volt, hogy megkezdődött az előző évszázadban jóformán felszámolódott szerzetesi közösségek visszatérése az egyházmegye területére, ahol a 17. század elején már csupán a soproni ferences kolostor néhány szerzetese és néhány Körmendre húzódott veszprémvölgyi apáca képviselte a szerzetességet. Utóbbiakat a püspök védelembe is kellett, hogy vegye a földesúr Batthyány Ferenccel szemben, aki rendületlenül bosszantotta azokat 69 ÖStAFHKAHFUr.Nr. llö.Konv. 1618. Aug. föl. 107-111. 70 Rittsteuer: Die Klosterratsakten 133-134. Nr. 323-325. 71 Jenei: Literátorpolitikusok 141-143. 72 ÖStA FHKA HFU r. Nr. 118. Konv. 1619. Apr. fol. 206-213. Pisky bort kért a soproni Szent Kunigunda beneficium házában őrzött borból, a javadalomról az érsek állítólag halála előtt lemondott javára, végül 100 Ft értékűt bort kapott tanulmányai folytatására (MNL OL MKamL E 21 1619. ápr. 6. és 28., MNLOLMKLE 15 Nr. 35. ex Apr. 1619). Dominkovtts: Javadalmak-javadalmasok-patrónusok87., 91. 41
