Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Fazekas István: Naprághy Demeter győri püspöksége 1606-1619
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK (1610).73 A szerzetesség visszatérése terén a legfontosabb lépés a ferences rend győri kolostorának az újraalapítása volt. Ez mindenekelőtt Hans Breuner főkapitánynak volt köszönhető, aki 1614 tavaszán kijárta a káptalannál, hogy a rend megkapja a romos Szent István-plébániatemplomot, majd ezt követően megszerezte a kolostorépítéshez Naprághy Demeter püspöktől az engedélyt.74 Az Udvari Kamarában őrzött források azt mutatják, hogy a győri katolikus német katonaság hátralékos zsoldjának, mintegy 3000 forintnak az átengedésével támogatta a kolostor építését, sőt később fizikai munkával is hozzájárultak az építkezéshez.75 A városba visszatért ferencesek azután elsősorban a helyi németség lelkigondozásában vállaltak komoly szerepet. A püspök hasonlóképpen támogatását adta a pálosok sopronbánfalvi letelepedéséhez is (1614. november 3.) ,76 A kolostori hálózat terebélyesedése azután a következő évtizedben fog majd az egyházmegye területén végbemenni. 4. A püspök halála és hagyatéka Naprághy 1619. február 22-én halálozott el Győrben, temetésére ugyancsak Győrben, a győri székesegyházban került sor, ahol a sírköve is megmaradt.77 Betegeskedéséről egy kiadós gyógyszerszámla tanúskodik.78 Hagyatéki ügye a főpapi hagyatékok szokásos forgatókönyvét követte: versenyfutás a vagyontárgyak birtokbavétele érdekében a püspöki família, rokonok és szervitorok, illetve a kamarai szervek között. Jobb pozícióból a püspöki környezet tagjai indulnak, akik már a halál estéjén munkához látnak, vitathatatlan előnyüket azonban lassan behozza az állami apparátus, amely nem rest a széthordott hagyaték visszaszerzése érdekében körülményes vizsgálatokat vezetni. A kalocsai érsek halála utáni néhány hónap eseményeit azért is érdemes nyomon követni, mert megjelennek benne Naprághy környezetének legfontosabb emberei. Annyiban más Naprághy esete, hogy Nagyfalvi Gergely őrkanonok és Bejthe Miklós olvasókanonok két püspöki ember, Budai Márton és Dobos György kíséretében azonnal összeírást végzett, és ennek nyomán a hagyaték legértékesebb része, az ötvöstárgyak, ereklyék, kárpitok a káptalan őrizetébe kerültek, így menekült meg az érsek által saját temetésére szánt összeget tartalmazó pénzes láda 73 Jenei: Literátor-politikusok 127-128. 74 A káptalan 1614. április 12-én a főkapitányhoz írt levelében adta meg az engedélyt, erre egyetértését a főkapitány is rávezette, Naprághy püspök pedig 1614. április 18-án Kismartonban kelt oklevelében adta beleegyezését a ferencesek letelepedéséhez. Németh: Adalékok a győri szentferencrendiek 99- 100.; Barkó: Ünnepek és városi térhasználat 366-367. (a püspöki engedély hasonmása). 75 Németh: Adalékok a győri szentferencrendiek 100.; Fazekas: Győr és a jezsuita rend 79. 76 MNL OL MKA E 153 Fasc. 585. Nr. 12.). DAP III. 232. (1276. sz.). 77 Mikó-Pálffy: A győri székesegyház 146-148. 78 Gecsényi: Eine Medikamentenrechnung 179-180. Caspar Beuttel győri gyógyszerész 11 héten át szállított gyógyszerek ellenértékét kérte: MNL OL MKamL E 21 1619. ápr. 19. 42
