Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Szemle
ARRABONA 2019. 57. SZEMLE Forrásaink a reformációról. Dokumentumok az MNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárából Szerkesztette: Dominkovits Péter Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest, 2018. Kovács Eleonóra, a Forrásaink a reformációról sorozat szerkesztőjének előszava szerint a könyvsorozat kötetei önmagukban is teljesek. Persze érdekes lenne, de rendkívül nehéz is mind a 21 kötetet együtt értelmezni - szerintem ezek a kötetek hatékonyan csak magukban értelmezhetőek a regionális sajátosságok és a korszaki beosztás alapján. Én mégse magában mutatom be a győr-moson-soproni kötetet, hanem az Adalékok és források... című forráskiadás után, és azzal szoros kapcsolatban. Kovács előszava máskülönben a kötetek alapvető forráskiadási szabályairól ad információt, amely általános iránymutatásként érthető. A vizsgált kötetben az általános sorozatszerkesztői elv ellenében a legnagyobb eltérés az, hogy az 1524 és 1739 közé eső 86 közölt iratból csak 32-höz (latin és német nyelvűekhez vegyesen) készült hosszabb-rövidebb magyar nyelvű kivonat; viszont mind a 12 magyar nyelvű irat, mivel betűhíven lettek közölve, teljes modern átiratban is szerepel, ami elvitathatatlan pozitívum és hasznos. A magyar nyelvű kivonatok alacsony aránya annak is köszönhető, hogy egyes iratok nem nyújtanak annál lényegesen több információt, mint ami a fejregesztájukban olvasható; ettől függetlenül rövid ismertetésük hasonlóképpen hasznos lenne. Jó, hogy az Adalékok és források... című kiadványhoz hasonlóan a német szövegek a mai német helyesíráshoz közelítően kerültek átírásra, így egy már középfokú német nyelvtudással (és egy jó szótárral) könnyen érthető, szakmailag is használható korpusz jött létre. A két munka amúgy is jól kiegészíti egymást, a koraújkori Sopron kutatásának alapvető munkaeszközei készültek el Dominkovits Péternek és a Reformáció 500 emlékév ösztönzésének köszönhetően. A kötet 16 fejezetre oszlik, 16 témakörbe sorolva a forrásokat, amelyek koncepciózusán nem időrendben követik egymást; így az 1550-es augsburgi birodalmi gyűlés vagy a gróf Thurzó Györgynek később itt említeni kívánt horni előterjesztése 1608-ból megelőzi Luther tanainak 1522-es megjelenését Sopronban. Bár kissé zavaró, a tematikus felosztás működőképesnek tekinthető - ez forrásadottság is, a munka iránya eleve ki volt jelölve. A latin nyelvű iratok átírásánál a legnagyobb gondot a felvidéki (szlovákiai) magyar helységnevek jelentették a szerkesztők számára. A tisztelt olvasóktól, illetve a szerkesztőktől is előre elnézést szeretnék kérni: nem hibajegyzéket kívántam összeállítani, de szlovák-magyar meghasadt2 történelmünk megköveteli a 2 Utalva a Terra Recognita alapítvány kötetének címadó kifejezésére, ahol a közös helyett egy azonos, de meghasadt történelemben helyeződnek el a két történetírás narratívái. Meghasadt történelem. Fejezetek a szlovákok és magyarok történelméből. Szerk. Kollai István. Budapest, 2008. 243
