Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Kruppa Tamás: A püspök, a fejedelem és a vajda. Naprághy Demeter kancellár erdélyi tevékenysége és ami után következett (1598-1602)
KRUPPA TAMAS A PÜSPÖK, A FEJEDELEM ÉS A VAJDA... azonban buzgó kálvinizmusa.28 Ugyanakkor Rómában tisztában voltak azzal, hogy a háborúba való belépés neki köszönhető, és hogy már csak a rokonság okán is, a bihari nagyúr Zsigmond hűséges híve. Már akkor sejteni lehetett, hogy benne van a keze hazajövetelében, amelyet a már említett tanúkihallgatás alá is támasztott.29 A különös követség dolgavégezetlenül indult haza: ahogyan előre várható volt, a császár hallani sem akart sem arról, hogy akár Bocskai, akár Naprághy, illetve az erdélyi rendek neki letett hűségesküjét érvénytelenítse. De a java még hátra volt: Nagyszombatból nem engedték tovább őket, közben ugyanis befutott az újabb erdélyi fordulat híre. Az augusztusban visszatérő régi/új fejedelem meggondolta magát, és átadta a trónt unokatestvérének, Báthory Andrásnak.30 A hír mindenkit váratlanul ért és megdöbbentett: az új fejedelem természetesen szintén a császári elismerést és a sokat emlegetett hűségeskü érvénytelenítését próbálta elérni. A két követet azért tartották vissza, hogy a császári kormányzat megbízottjával, az egykori sztambuli követtel, Bartholomáeus Pezzennel áttekintsék a helyzetet, és egyeztessenek a további lépésekről. Pezzen még ebben az évben szintén megfordult a fejedelemségben és tárgyalt Mihály havasalföldi vajdával. Ez abból a szempontból lényeges mozzanat, hogy tudjuk, a császár fogadta ugyan a Báthory András által az udvarba küldött követet, de soha nem gondolta komolyan, hogy a bíborost meghagyja a trónon és titokban felvette a kapcsolatot Mihállyal egy katonai intervenció, András trónjának megdöntése ügyében. Nem találtam arra konkrét adatot, hogy Pezzen mindezt megtárgyalta volna Bocskaival és Naprághyval, de egészen bizonyos, hogy ez szóba került. Erre utal közvetve a császár a Pezzennel való tárgyalásokkal kapcsolatban a követeknek írott levele, amelyben miután figyelmeztette őket hűségesküjükre, a püspöknek felhatalmazást adott arra, hogy mindenben a belátása szerint járjon el, Bocskainak pedig szintén támogatást és oltalmat ígért. Valamint ismerjük Báthory András Spinelli nunciushoz írt májusi levelét, amelyben kifejezetten Pezzenre hivatkozva panaszolta el, hogy a császár fegyverrel akarja elmozdítani a fejedelemség éléről.31 Bocskainak sok vesztenivalója volt, hiszen benne volt a keze Báthory Boldizsár kivégzésében, valamint testvérei nótáztatásában. Naprághy vállát ilyen teher nem nyomta, de ha belegondolunk abba, hogy ő kapta a birtokaitól megfosztott Báthory András gyalui rezidenciáját, ráadásul mindketten határozott császárpárti, tehát törökellenes politikát követtek, amely nem volt elmondható a határozott lengyel hátszéllel rendelkező, és az addigi külpolitikai vonalvezetést felülvizsgáló új fejedelemről, akkor elmondhatjuk, hogy a konfliktus a püspök oldaláról is kódolva volt. 28 L. Ambró: Malaspina nuncius 264-265, és a 22. jegyzetet. 29 EOE IV. 225-240. Szamosközy tényként közli, hogy a visszahívásban aktív szerepet játszott Naprághy is. Szamosközy IV. 80. 30 Az eseményekről és András fejedelemségéről 1. Horn: Báthory András 208-236. 31 EOE IV. 77., az iratokat uo. 287-290. 19
