Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)

Tanulmányok - Gerencsér Péter: Az oszmánok vagy az estraneusok? Hidász, a török korban elpusztult rábaközi falu

ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK A hidásziak gazdaságilag is elkülönültek. A Hidászon bizonyíthatóan már 1584- től jelen lévő, a bírói pozícióig jutó Kondor család leszármazottai 1705-ben az örök­ségen marakodtak, amikor „Kondor János halálával, Kondor István ides ha hidászi adózó praediumban egy égisz helben succedált [örökölt]”.56 Ügyeik közös intézését mutatja, hogy 1741-ben a hidászi halászok a Lökös-árkon túl való szegletet az ura­ságtól negyven forintért kiváltották, „és igy közönségesen, hogy bírhassák meg en­gedtetett”.57 De az ekkor már az Esterházyak tulajdonában lévő kapuvári uradalom is elkezdte megkurtítani a hidászi földeket. 1744-ben az uraság lefoglalta a kapuvári Kovács Bognár János rétjeit, aki a cserébe felkínált pénzt nem fogadta el, így adó­mentesen a hidászi földeknél kapott irtásföldet, „az Hidászi határ vígén az Osly Rá­báiul fogva hoszszára a’ Bokonyi éré mellett egy darab bokrost, úgy hogy az Osly határig hat id est 6. kaszásra valót irthasson”.58 A18. és a 19. században is permanens összeütközést jelenthetett a Fövenyes tó kérdése, amit Hochsinger Mihály tiszttartó 1750-ben kelt levele szerint Hidász magának tulajdonított.59 A 17. században még a vitnyédieké volt, de onnan őket kitiltották. Az, hogy a tiltást még 1851-ben is meg kellett erősíteni, arra vall, azt nem mindenki vehette tudomásul. A 18. századi források tele vannak a hidásziak jogi panasztételeivel és ins­tanciáival. A község 1736-ban a hercegségtől a hidászi vizekre is kivetett portio elengedését kérte, mert az országban nem szokás a halászó vizek után is ilyen ha­diadót adni.60 1778-ban a hidászi halászbíró eredménytelenül azt panaszolta, hogy eddig a portio alól mentesítve voltak, most viszont a kapuvári bíró és esküdtjei 30 mérő zabot vetett ki rájuk.611776-ban tizenkét kapuvári kérte, hogy az eddig kaszapénzen a hidászi határban használt rétjeiket továbbra is művelhessék, és ne adják árendába a hidásziaknak, mert állataik miatt nélkülözhetetlen.62 1778-ban a hidászi bíró tett panaszt erdeik védelmében, mivel a hanyi ispán az égererdő ir­tásával kárt okozott, az irtások révén létrehozott rétek haszna pedig 40-50 évig veszteséges lesz.63 Elpanaszolták azt is, hogy az irtásból csak a külbirtokosok kap­hatnak, a helyiek, a Kapuváron lakó hidászi praedialisták (pusztaiak) nem. Sérel­mezték továbbá, hogy irtásaik felét a hercegség el akarja venni tőlük, és azokról kaszapénzt akar szedni. Utóbbi példák arról is árulkodnak, hogy fokozódtak az összeütközések a kapuváriakkal, ami előre vetítette későbbi sokkal súlyosabb, a hidászi közösség egész létét alapjaiban megkérdőjelező vitájukat. Már 1778-ban azzal fordult a kapuvári bíró és a kapuvári hajdúhelyes gazdaközösség a régenshez, 56 MNL OL P 150.1143. Idézi: Mikó: Rábaközi kép 32. 57 MNL GyMSMSL V/27. 2. d. 1741. június 12. Lásd itt, 4. sz. irat. 58 Takács: A jobbágyrendszer 52. 59 MNL GyMSMSL V/27. 2. d. 1750. május 16. Lásd itt, 5. sz. irat. 60 Horváth: Panaszlevelek 1. 155.; MNL GyMSMSL. V/27. 2. d. [1736]. Lásd itt, 3. sz. irat. 61 Horváth: Panaszlevelek 1. 157. 62 Horváth: Panaszlevelek 2. 274-275. 63 Horváth: Panaszlevelek 2. 288. 130

Next

/
Oldalképek
Tartalom