Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)

Tanulmányok - Gerencsér Péter: Az oszmánok vagy az estraneusok? Hidász, a török korban elpusztult rábaközi falu

GERENCSÉR PÉTER AZ OSZMÁNOK VAGY AZ EXTRANEUSOK?... hogy a városban a jelenlegi két bíró helyett a továbbiakban csak egy legyen, ma­gyarán a hidászi bíróságot szüntessék meg.64 A velálföldekben a hidászi identitás lényege tükröződött. A velál vagy valál az uraságtól a község egésze által bérelt és közösen birtokolt földet jelentette.65 1834- ben Hidász communitas közgyűlése a dézsma kapcsán úgy határozott, hogy ,,a’ kö­zönséges Hidászbéli Velál büntetise azon Gazdának értikihez szabatik Melly végzé­sünk e’ szerint hogy közös akaratunkal történt”.661840-ben a község Kiss Pál hidászi bírónak bérleti szerződés keretében a Rák réti vellál földet 1841-től hat évre bérbe adta évi 60 forintért, ami a „Veláll Cassáját” gazdagítja.67 Ez az irat világossá teszi a folytonosságot az 1608-ban az indiai Rákrétre költöző hidászaiakkal. 1842-ben 30 forintért az öreg-hidászi földet több bérlőnek árendába adták.68 A faluközösség önállóságát azonban egyre gyakrabban érhette támadás, ami miatt a „Kapuvar privilégizált Mezzö Városában helyheztetett Hidászi Elöljáróság” önvédő levelet bocsátott ki 1840. április 24-én.69 A Kis-Hidász nevű terület 1839. évi cenzusa körül kibontakozó konfliktus kapcsán kifejtették, hogy azt „nem Esz­­terház Familia; mint mostan uralkodó Kegyelmes Földes Ur Kegyes Atyánk atta, hanem a’ Kis Hidászrul ide telepedet ös Eleinknek abbeli Uradalom örökösödés­képpen adta”. Végezetül öntudatosan kinyilvánították, hogy ,,a’ Hidászi Közön­ségnek örökös jussát védelmezni leg főbb kötelességnek tartsa”. A hidászi önkor­mányzatiságra a végső csapást alighanem a polgári törvényhozás jelentette, amikor is az 1871. évi 18. törvény (más néven: községi törvény) kimondta, hogy minden területnek és pusztának közigazgatásilag valamely községhez kell tartoznia. A Kapuvárral amúgy is meglehetősen szorosan összefonódó Hidász tehát betagozó­dott Kapuvárba. Ahogyan Faragó Sándor fogalmazott: „Napjainkban már csak a Kis-Hidászok, Nagy-Hidászok dűlőnév őrzi emléküket.”70 Újabban a városban a „Hidászi utca” is rájuk emlékeztet. Hidász neve és lokalizálása A történeti adatok feltárását követően elsőként a falunév olvasatát szükséges tisz­tázni, amihez a források kevés támpontot nyújtanak. Az első előfordulások Hydaz alakjai olvashatók mind Hidasként, mind Hidászként. A19. században a Hidász név 64 Horváth: Panaszlevelek. 3. 386. 65 Hevesi: Velál 51-52. A szerző a velált éppen Hidász községi birtoklásával példázza. A nyelvészet utóbb olyan bérlőközösségként egészítette ki a hidászi velált, hogy a „községbeliek az uraság halászai és rákászai voltak, tehát közös foglalkozást űző emberek csoportja, közössége” volt. Andrássyné: Az Ómagyar Mária-siralom 139. 66 MNL GyMSMSL V/27. 2. d. 1834. július 27. Lásd itt, 6. sz. irat. 67 MNL GyMSMSL V/27. 2. d. 1840. szeptember 20. Lásd itt, 8. sz. irat. 68 MNL GyMSMSL V/27. 2. d. 1842. november 2. Lásd itt, 9. sz. irat. 69 MNL GyMSMSL V/27. 2. d. 1840. április 24. Lásd itt, 7. sz. irat. 70 Faragó: A kapui vár 92. 131

Next

/
Oldalképek
Tartalom