Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: Az oszmánok vagy az estraneusok? Hidász, a török korban elpusztult rábaközi falu
GERENCSÉR PÉTER AZ OSZMÁNOK VAGY AZ EXTRANEUSOK?... Földínségből fakadó okok állhatták Hidász végleges elnéptelenedése mögött is. Az 1594-es török-tatár támadás után a menekültekkel részint átmenetileg, részint tartósan megnövelt lélekszámú kapuvári lakosság és a környékbeliek igyekeztek megkaparintani az árván maradt hidászi területeket. Míg Hidász földjeit a szomszédos falvak kebelezték be, ők észak felé terjeszkedtek, földművelők helyett halászként. Hidász a Rábaköz többi falvával szemben alighanem azért nem tudott újjáépülni, mert a földnélküli kapuváriaknak és részint babótiaknak szükségük volt arra, hogy szűkös szántóföldjeiket a hidásziak halászvizeivel ellensúlyozzák, vagyis a politikai vákuumhelyzetben kihasználták a falunak a megsemmisülés miatti cselekvőképtelenségét. így Hidász végleges pusztulásához (újranépesülésének hiányához) valószínűleg legalább annyira vezettek agrárszociális indítékok (az extraneus birtoklás), mint külső okok (az 1594-es háború). Figyelembe véve, hogy az 1584. évi urbárium is kiterjedt vidéki birtoklást mutat, a folyamat már azt megelőzően megkezdődött, hogy a falut felégették. A prédaként használt hidászi földek szomszédok általi megszerzését a törökdúlás csak siettette, de nem kizárólagosan az idézte elő. A virtuális faluközösség a 18-19. században Kérdés, hogy a falu pusztulása után hogyan és miért maradhatott fenn a község. A hétköznapi nyelvben a „falu” és a „község” egymás szinonimája, amíg azonban előbbi egy fizikailag létező településformára utal, addig utóbbi a közösség (communitas) értelmében volt használatos. Ennélfogva létezhetett község mint szervezet falu nélkül is. Hidász Kapuvár kebelében önálló bíróval, elöljárósággal, pecséthasználati jogokkal, vagyis önkormányzatisággal bírt egészen az autonómia 19. század végi felszámolásáig. Innen érthető meg, hogy egyeden településen (Kapuváron) hogyan létezhetett két község (a kapuvári és a hidászi). Minthogy a hidászi jobbágygazdaságokat többnyire kapuváriak használták, logikus, hogy lakói Kapuvár kebelében találtak új otthonra. Azt, hogy elnéptelenedés után is önállóan cselekedni képes közösségként tekintettek Hidászra, egyházi, gazdaságtörténeti, jogi források egyaránt igazolják. Ami az egyházat illeti, az 1631-es protestáns egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint Babótnak „Hidászon felől vagyon egy Rét, kit annak előtte Pap tavának hittak. És az mikor halásztót bírta Szerentse Mártony, az Egyházi Embernek egy egy vödör csikót fizetvén tőle esztendőnként”.53 Az 1696-97-es katolikus canonica visitatio szerint a frissen alapított kapuvári plébánia tizenhatod részt kapott ellátásként a Hidász nevű földek terméséből.54 Később is önálló entitásként kezelte az egyház, amikor 1850. augusztus 16-án Hajós János kapuvári plébános a hidászi dézsmából elmaradt sedecimát hiányolta.55 53 EOL 1631. NE 13. 10. Canonica visitatio, 1631. Babót. 231.; Magyar protestáns egyháztörténeti adattár VI. 167. 54 Varga: A rábaközi főesperesség 306. 55 MNL GyMSMSL V/27. 2. d. 1850. augusztus 16. Hajós János kapuvári plébános levele. 129
