Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Oross András: A győri vár és helyőrsége a 17-18. század fordulóján
OROSS ANDRAS A GYŐRI VÁR ÉS HELYŐRSÉGE A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN kát.42 Keszthely helyőrsége a készpénzben és posztóban fizetett havi zsold mellett gabona- és sóellátmányban is részesült, amelyet általában a pápai élésházból kaptak meg. A források szerint az itteni lovasok másfél mérő gabonára és egy kúp sóra voltak jogosultak (értéke: 2 rajnai forint, 26 krajcár és 2 dénár), míg a gyalogosok egy mérő gabonát kaptak a sójárandóság mellé (értéke: 1 rajnai forint és 39 krajcár) ,43 Az ehhez hasonló kimutatások alapján is látható, hogy a hivatalnokok a felvett élelmiszer értékét minden esetben kifejezték pénzben is, így könnyítve meg az adott költségek elszámolását az Udvari Hadi Fizetőhivatal pénztárában. A Grenzbezahlung „leszállításáról” fennmaradt források közelebb vihetnek a magyar katonaság finanszírozási rendszerének megértéséhez. Az 1690. évi szerbiai hadjáratra történő toborzáskor Zichy István 1000 hajdú és 600 lovas kiállítását vállalta úgy, hogy a katonák két havi pénzt és három havi posztót kapnak meg előre. A számítások szerint az állomány összes követelése 14 061 forint volt, amelyből az Udvari Hadi Fizető Hivatal kiküldött tisztviselője Kaspar Grundier mindössze 12 000 forintot kapott meg (eredetileg a fizetésre 18 000 volt előirányozva, aminek a felét Erdődy Kristóf Magyar Kamara-elnök állta, a másik felét a magyar kamarai jövedelmekre terhelték, de utóbbiból csak 3000-t kapott). Grundier augusztus 25-én indult Bécsből, 26-án ért Győrbe, 27-én a Főhadbiztosság által a mustra elvégzésére kirendelt Nikolas von Hochburg győri élelmezési igazgatóval együtt megkezdték az előkészületeket. Augusztus 28-án megtartották a gyalogság mustráját, majd 29-én a 6000 forintból elkezdték kifizetni a 2 havi zsoldot, hátha azzal megelégednek a Győri Főkapitányság területéről toborzott katonák, de a hajdúk akarták a 3. hónapot is. Erre Grundier írt Bécsbe, hogy a további 6000-t küldjék neki, de 30-31-én még nem volt változás, ezért felmerült, hogy ha nem fogadják el a 2 hónapot, akkor a pénzzel inkább visszamegy Bécsbe. Grundier ezután tanácskozott Zichyvel, végül szeptember 1-jén megegyeztek a katonákkal, hogy ha a Magyar Kamara által adandó 6000 forint rendelkezésre áll, akkor kifizetik a 3. havi zsoldot is. Végül 1- jén kifizették a kéthavi zsoldot és a katonák szeptember 3-án Győrből útra keltek a hadszíntér felé. Az összetoborzott 600 huszár mustrájára Palota mellett került sor, de Zichy még az indulás előtt Győrben felajánlotta, hogy saját vagyonából kifizeti a 3. havi zsoldot, ha azok is húzódoznának a kéthavi ellátmány elfogadásától és az elindulástól. Végül szeptember 3-án útra keltek Győrből és 4-én este megérkeztek a palotai táborba, 5-én lezajlott a mustra, ám a lovasok sem akartak két hónappal megelégedni, hanem kérték a szerződésben megszabott három hónapot. Erre Zichy kiadott nekik 2564 forintot, így 6-án lezajlott a fizetés és 8-án a fizetőmester megbízottja visszatért Győrbe. Szeptember 9-10-én Hochburggal megírták az elismervényeket, és jöhetett a 30 győri naszádos kifizetése: nekik is ígéretet tettek a teljes kifizetésre, így ők is elindultak. Gmudler 12-én visszaérkezett Bécsbe, jelentette, hogy a csapatokat rendben találta, és a fizetség kiutalása után egyből el is indult a verbuvált katonaság.44 Tehát a táborba szálló magyar végvidéki haderő finanszírozásába nemcsak a központi hadipénztár, de időről-időre elsősorban a régióban érdekelt magyar 42 ÖStA FHKA HFU 1700. márc. 2. (Kt. 913. [r. Nr. 405.] föl. 21-26.); Körbl: Die Hofkammer 402. 43 Végh: Keszthely végvárváros 173. 44 ÖStA FHKA HFU 1690. okt. 26. (Kt. 776. [r. Nr. 337.] föl. 347-373.) 159
