Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Oross András: A győri vár és helyőrsége a 17-18. század fordulóján
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK arisztokraták (mint a fenti esetben Erdődy Kristóf és Zichy István) is beszálltak. A rendszer adminisztrációja természetesen az Udvari Hadi Fizetőhivatalra hárult, de - mint ez az eset is bizonyítja - a pénzhiány miatt előállt patthelyzet megnyugtató megoldását kizárólag Zichy főkapitány-helyettes fellépése biztosította. A magyarországi német származású katonaság számára a katonai szolgálatért járó járandóság az egyetlen biztos bevételi forrás lehetett. Magyar társaik több lábon álltak: földművelés, postaszolgálat vagy éppen a hódoltsági portyázások és adószedés.45 A magyar katonaság létalapja ugyanakkor szinte biztos nem a rendszertelenül kiutalt pénz- és posztóállítmány lehetett. A Balaton környéki várakban és a Kanizsa elleni főkapitányságban pedig elsősorban a szőlőművelésben és a marhakereskedelemben való részvételben testesült meg.46 Mint azt a legújabb hadtörténeti kutatások is bebizonyították, a magyarországi végvidéki katonáskodó réteg előtt a 17. század folyamán egyre szélesebbre tárult a formálódó állandó hadseregben történő szolgálatvállalás lehetősége. Ez természetesen nemcsak a török elleni hadszínteret, hanem a Rajna-mentén és Itáliában, Franciaország ellen viselt háborúban való harcot is jelentette. A Habsburgok állandó hadseregében történő alkalmazás ugyanis a korábban helyhez kötött végvidéki katona számára a folyamatos helyváltoztatást és az élettértől, a helyi gazdasági kapcsolatoktól való tartós távolmaradást jelentette - mint például egy itáliai bevetés esetében. így a további szolgálatvállalás fejében ez a társadalmi réteg gyökeres életmódváltásra kényszerült, míg a katonaélettel járó kiváltságok elvesztésébe belenyugvó „vitézek” gyakorlatilag korábban megszokott földművelő-kereskedő-iparos életvitelüket folytatták, immár megszabadulva hadi kötelezettségeiktől.47 Összegzés Korábban a török frontvonalon húzódott végvidék felszámolása jelentős változásokat hozott a császárváros védelmében oly meghatározó szerepet betöltött Győri Főkapitányság, a győri erődváros és annak helyőrsége viszonyaiban is. Tanulmányomban igyekeztem elsősorban az Udvari Kamara levéltárából újonnan feltárt források segítségével olyan példákat hozni, amelyek jól illusztrálják az országos szinten is lezajlott folyamatokat: egyes korábbi végvárak eltűntek ugyan, de mások - mint Győr is - új szerepkörbe kerültek. Városunkban, pontosabban annak előterében ráadásul olyan komoly építkezések (elővédművek) indultak Franciscus Wymes vezetésével, amelyek miatt Győrt még évtizedekig a Magyar Királyság egyik legjelentősebb várának tartották. Láthattuk továbbá, hogy a (német és magyar) helyőrség a 17. században bizonyíthatóan - olykor nagy késéssel, de - többnyire megkapta zsoldját vagy annak egy hányadát, a 17. század végén ugyanakkor már igen komoly küzdelmet kellett folytatniuk a magyar és a német katonáknak a hátralékok kiegyenlítéséért is. Alsó- Ausztria rendjeinek logikus döntése - miszerint a végvidék finanszírozását csökkentik- a századvégen tovább nehezítette a győri katonák helyzetét. A német hely45 Czigány: Reform vagy kudarc 119-120. 46Végh: Birodalmak határán 190, 202, 206. 47 Czigány: Reform vagy kudarc 177. 160
