Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Tomka Péter: Csontcsat a tápi avar kori temetőből
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK sír csatja, ami egyébként majdnem teljesen olyan, mint az avar koriak, - a T alakú kivágás felső része ugyan majdnem kerekre sikeredett, a pecek megvan, a „csattesten” azonban a vízszintes kivágást két furat - szeghely? - helyettesíti, h.: 7,1 cm, sz.: 4 cm.17 A szegeknek azonban semmi nyoma. Külön érdekessége, hogy nem a lószerszámok között, hanem a sír ellenkező végében feküdt. Az avar koriak korai öszszefüggésből ismertek. Kutatástörténet Kalmár János az akasztóveretek feldolgozása során a csontcsatokhoz formailag, közelebbről-távolabbról hasonló tárgyakat tárgyalta.18 Ezt a cikket szokás idézni a csontcsatok kapcsán is - bár példái között igazi csatot nem találunk. A függesztő fülnek nevezett csonttárgyak formára, technikára, lószerszámmal való összefüggésüket és elterjedésüket tekintve is hasonlóak, nem véletlen, hogy együtt tárgyalják őket a csontcsatokkal. Mesterházy Károly 1969-ben már - érintőlegesen - a csontcsatokat is vizsgálta19 - „csontcsat” címszó alá foglalva azonban azokat a tárgyakat is, amelyek szerinte sem csatként funkcionáltak („pecek nélküli csatok” szíjak összekapcsolása, pl. zabla becsatolásakor, illetve függesztőként). Felsorolásában azonban már valódi csontcsatok is szerepelnek (Bölcske, Előszállás- Öreghegy 44. sír, Horn, meg a honfoglalás kori Hódmezővásárhely-kopáncsi 8. sír csatja). Bóna István 1980-ban a függesztők párhuzamait bővítette (Szegvár, Ferencszállás, Hódmezővásárhely, Jánoshida, jó sok van belőlük a keleti sztyeppékén), nem is nevezte őket csatnak (Knochenanhängsel mit Őse).20 A biharkeresztes-lencsésháti példányt Mesterházy továbbra is csontcsatnak nevezi (hivatkozva Bónára is).21 A csontcsat az avarság belső-ázsiai hagyatékaként szerepel a szakmai köztudatban. Már Fettich Nándor így értelmezte,22 így érvelt Herbert Mitscha-Märheim is,23 amikor Jeniszej-vidéki és Altaj-vidéki párhuzamokat mutatott be. Bóna István az Előszállás-öreghegyi 44. sír csontcsatjáról jegyezte meg, hogy a korai avarok belső-ázsiai eredetű hagyatékához tartozik.24 Mesterházyhoz csatlakozott Kürti Béla, a keleti kapcsolatokat Jurij S. Hudjakov tanulmányával bővítve.25 Garam Éva térképén külön jellel szerepelnek a függesztők (Gehängeglieder) és a csontcsatok (Sattelgurtschnallen aus Knochen). Természetesen erősen befolyásolta a korábbi szakirodalom, ezért szerepelnek a térképen hevedercsatként olyan tárgyak lelőhe17 Párducz: Árpád-kori temető 184-185, LXII. tábla 16. 18 Kalmár: Népvándorláskori akasztóhorgok. 19 Mesterházy: Népvándorláskori csontcsatok. 20 Bóna: Studien zum frühawarischen 52-54. 21 Mesterházy: Korai avar részleges 230. 22 Marosi-Fettich: Dunapentelei avar sírleletek 47-48. Bizonyítékként az Előszállás-Öreghegyi és a bölcskei csatra, mint „a belsőázsiai avar őshaza” emlékeire, ehhez Altaj vidéki párhuzamokra utalt (Kudyrge 5 db és Nainte Sume É-Mongóliából - ezt később Kyzlasov a 9-10. századra keltezte). 23 Mitscha-MÁrheim: Eine awarische Grenzorganisation 129, Abb. 1. Kuraj az Altajból. A Kapcali leletet 9. sz.-i pénz datálja. 24 Bóna: A népvándorlás kora 242 (26). 25 Kürti: Az avarok kora 171., Hudjakov: Kök-tjurki 1. tábla 3. 40
