Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Tomka Péter: Csontcsat a tápi avar kori temetőből
ТОМКА PETER CSONT CSAT A TÁPI AVAR KORI TEMETŐBŐL nőid vagy harminc évvel ezelőtt készült rajzán gyengén látszó kerek motívumok (laposindák) sorakoznak. Mai állapotában a szíjvég felső részén kivehető a képmező gyöngyözött keretén belül két kerek lapos levél és köztük a ferdén haladó inda, a laposindák jellegzetes levélosztó pontja azonban nem fedezhető fel. Nem igazi analógia (ámbár a motívum kialakulása felé mutat) a csontfaragásokon megjelenő indadíszek „húsos” levele pl. a tápi temető egyik legkorábbi sírjának (424. sír) tegezdísze, rajta a vaskos indaszárak között kerekedő levelekkel. Amenynyiben ezek közép avar datálása elfogadható, további adalék lenne régi feltevésemhez: az övveretek mintái (jórészt) mindig is megvoltak az avar kori díszítőművészetben/népművészetben, fán, csonton, nemez-rátéten, szőnyegen, akármin, festve, faragva, szőve. Más kérdés, hogy mikor éppen mi kerül a fém övdíszekre. Szokatlan mindenestre a veret alján lévő, átütött lyuk (szeghely). A késő avar öntött övdíszek motívumainak megjelenése préselt lemezen nem példa nélküli (ilyen például a kiskörei 27. sír nagyszíjvége keskenylevelű S-indával).12 A sommereini 99. sír szokásos griffes övéhez tartozó állatküzdelmi jelenetes nagyszíjvégének hátoldalán már ott a szabályos laposinda.13 Akárhogyan is nézzük, a közép avar kori keltezésnek nincs áthághatatlan akadálya. A tarsolyzáró széles ovális formája (szélesebb ívelő felső része és bal oldala az eredeti szél maradványát őrzi) mintegy átmenetet képez Tobias 7a és 7b típusok között.14 Ezeknek jellegzetes dísze a pontkör (a korong alakúak: Győr-Téglavető 72. sír, közép avar kori leletekkel, ill. Vrbas(Verbász)-ciglana Polet, az ovális 7b-ből leginkább a Szeged-Fehértó A 247. síré hasonlít a mienkre, „korai” jellegű leletekkel). A tápi példány felülete rendkívül kopott, díszítés nyoma nem fedezhető fel rajta. Feltűnő, hogy másodlagos felhasználásra utal az utólag átlyukasztott veret, a szíjvég két szegecs-maradványa mellett a nagyobb szeghely és a sérült, kopott tarsolyzáró is. Alig eldönthető kérdés, hogy a csat-veret-szíjvég-tarsoly együttese mikor és hogyan került, nem viseleti helyzetben, a sírba, hiszen nyilván a csat nem eredeti viseleti helyén volt a jobb vállnál, ahogy a koponya bal oldalán talált veret-töredék sem. Rablás nyomát nem észleltük, viszont állati túrás biztosan érte a csontvázat. Nem zárható ki az a lehetőség, hogy a temetés során a halottra (vagy akár a koporsóra) fektették a hiányos, „barkácsolt” övét, az is lehet azonban, hogy (legalább is egyik-másik) lelet a felszínről, a gödör betemetésekor került a sírba. A 343. sír topográfiai helyzete a temetőben és a leletek együttese közép avar kori keltezést indikál. Ezért számít meglepetésnek a csontcsat jelenléte. Csontból (szarvasagancsból) csatot készíteni - máskor és máshol is előfordul. Római koriak a szőnyi csontcsatok.15 6. századi a gyirmóti (langobard kori) 21. sír csatja és nyugati párhuzamai,16 honfoglalás kori a Hódmezővásárhely-kopáncsi 8. 12 Garam: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Kisköre 13: eine, aus rankenverziertem Goldblech auf Bronzeblech gepreßte große Riemenzunge, Taf. 8:31, a közép avar csoportból. 13 Daim-Lippert: Das awarische Gräberfeld 41, 236, Taf. 64:1. 14 Tobias: Avar kori tarsolyzárók 292,11. kép A-В, Kat Nr. 249-250, ill. 251-254. 15 T. Bíró: The Bone Objects 22, 72, Plate 8:48-50. 16 Tomka: Langobardenforschung 252-253, hivatkozva: Augsburg (Werner: Zu den Knochenschnallen), Zurzach (Martin: Bemerkungen zur frühmittellaterlichen), Vevey (Auberson-Martin: Bemerkungen zur frühmittellaterlichen) csatjaira. 39
