Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Tomka Péter: Csontcsat a tápi avar kori temetőből
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK 5. Vaskés (h. 12 cm) a bal combcsont mellett kívül. A kés pengéjének és nyéltüskéjének 3 töredéke mellett egy kétoldalt behajtó csatkarika-töredékhez hasonló darab és egy, egymásra merőlegesen összetapadt két lemez együttese, ezek a restaurálás során megsemmisültek. Legn. tör. h.: 3,1 cm, sz.: 1,3 cm. RFMTM 2006.233.5. (3. kép 6.) 6. Csontcsat a jobb vállnál. Szarvasagancs ágából készült, ovális kivágású „csattest” és T alakú kivágású valamivel keskenyebbre faragott „csatfej”, enyhén profilált oldala középen keresztben kerek lyukkal átfúrva. Az átfúrásba erősített (fa?) tengelyen elvileg mozoghatott a hiányzó (fa?) pecek, amire a T alakú kivágás felső részének közepén lévő (amúgy sérült) enyhe homorulat is utal. H.: 4,2 cm, sz.: 2,3 cm. RFMTM 2006.233.6. (3. kép 1.) A sír kronológiai helyzete a temetőben: az ún. közép avar kor (lenne). Azon belül azonban nem könnyű elhelyezni. Szuperpozícióban volt a 342. sírhoz képest, annak datálása azonban bizonytalan, lévén, hogy csak egy vaskés és egy vascsat volt benne. Mindenesetre a közép avar kori sírcsoportban, a korábban már publikált bizánci keresztes sír (317. sír)7 közvetlen közelében feküdtek, eltérő tájolásukat a közelükben lévő sírok indokolják. (4. kép) A szíjvéghez viszonylag távoli, mégis lényeges részeiben hasonló párhuzam két tiszafüredi nagyszíjvég funkciójú darab (937. sír, ill. 1069. sír).8 Az 1069-es egyébként a tápival szinte pontosan megegyező nagyságú. Emlékeztet rá az alattyáni (2. csoport) 671. sír kis (és nagy-) szíjvége a szélek mentén futó, a kisszíjvégeken éppen csak érzékelhető szögletes szalagfonattal.9 Az analógiák a közép avar kori keltezést támogatják. A veret-töredék(?) datálása jelenlegi ismereteim szerint bizonytalan. Ha elfogadnánk, hogy (öntött) laposindás nagyszíjvégre kalapált lemezből készült, a legkésőbbi sírokhoz kellene tartoznia - ennek topográfiai helyzete és a többi tárgy ellentmond (bár persze kizárni nem lehet ezt a lehetőséget sem). Az sem biztos, hogy egyáltalán a klasszikus laposindáról és nem egyszerű kör motívumról van szó, hiszen a jellegzetes levélosztó pont (illetve kör) esetünkben utólagos áttörés (szeghely) is lehet, a „klasszikus” késői laposindás mintákhoz képest „rossz” helyen van. Ha Vida Tivadar ötlete igazolódna be (közép avar kori széles, kettős pajzs alakú veret töredéke), szinte összeállna egy (hiányos) garnitúra: csontcsat, veret, szíjvég. így is különleges lenne, egyelőre ilyen minta még nem ismert ebből a korból. A legjobb párhuzamok (nagyszíjvég esetében): Jászapáti 158. sír,10 Madaras László szerint Übergangsperiode - ami a közép avar kor (klasszikus értelemben vett) végét jelenti, valamint a Bágyog-Gyűrhegy 38. sír publikálatlan nagyszíjvége.11 A préselt indadíszes szíjvég (ltsz. RFMTM 53.314.181.) SemseyAr-7 Tomka: Christ oder Heide. 8 Garam: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Tiszafüred Taf. 133 (937:1), Taf. 145 (1069:1), Abb 92 (11:14-15). Datálásukhoz: 206-210. 9 Kovrig: Das awarenzeitliche Gräberfeld 126,128 Taf. XLII, 30-34. A „Kettenmuster” analógiái között hivatkozott az igari III. leletre, a gátéri 290. sírra, Üllő II. 131. sírjának nagyszíjvégére, valamint az akkor még közöleüen tiszaderzsi 44. sírra (azóta: Kovrig: The Tiszaderzs Cemetery 222, Fig. 9:44/1). 10 Madaras: Das awarenzeitliche Gräberfeld 49,123, T. XXIL158-4. 11 Említve Томка: Adatok a Kisalföld I. 33., hivatkozik rá Madaras: Das awarenzeitliche Gräberfeld 123. 38
