Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Csiszár Attila: A Rábaköz parasztságának anyagi kultúrája (18-19. század)
CSISZÁR ATTILA A RÁBAKÖZ PARASZTSÁGÁNAK ANYAGI KULTÚRÁJA (18-19. SZÁZAD) 5. kép Lakóház, Csorna, 1880. (SoM-AF. 240., Ruprecht Mihály felvétele) Orbán Jánosról maradt házának becsűje szerint a feltehetően a század elején épült jobbágyház a következőképpen nézett ki. A 15 ölnyi58 épület fala tömés volt, „minden hozzá tartozó sárzattal”. A szoba, konyha, két kamra, ló és ökör istálló födémé „mestergerendá”-ból, „fügerendák”-ból59 és „pallásdeszkák”-ból állott. A konyha hátsó része fölött kétoldalt és hátul a falakra, elől a „kimingerendá”-ra támaszkodott a karókból és vesszőfonásból, „cserin”-ből készült kürtő, amit kívülbelül törekes agyaggal tapasztottak. Alatta egy kisebb és egy nagyobb sütőkemence volt, „tűzhelével” együtt. A szobában „kálha” állt. A fedélszék a falakon futó „koszorufák”-ra támaszkodott. A kilenc, a ház hossztengelyére haránt irányú „allósgerendá”-n álltak az ollóágast alkotó „allószár”-ak. Ezek tartották a „szelemen”t, a két „vendégszelemen”-t, és az azokon nyugvó ötvenhét pár „födélfá”-t.60 A gádor huszonnégy lépésnyi „gádorfá”-ból, 18 „kurtagerendá”-ból és az azt borító „deszkázatából álló födémét nyolc „szegláb” tartotta. A héjazat akkor már „vásotténak mondott, a lécekhez „kötővessző”-vel rögzített nádfedés volt. A padlást egy nádból és egy sövényből készült „rekesz” osztotta három részre, az utca felől pedig „deszkázat” zárta le.61 (5. kép) 58 Hosszmérték, 1 öl = 1,89 méter. 59 Más forrásokban néha „figerenda”. 60 Szarufa. 61 RMK TD, Boross Imre hagyatékának összeírása, Veszkény, 1851. 221