Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Kelemen István: Bortermelés és borfogyasztás a Széchényiek Fertő-parti birtokain a 17-19. században
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK Az árendás kocsmáros az épületért és 9 hold földért 360 Ft évi árendát fizetett. Két tehene és két lova volt.164 7.3. A kocsmák haszonbérlete Az uradalmi kocsmában az uraság vagy a maga borát folyatta - fizetett alkalmazottal vagy árenda jogcímén hasznosította a vendéglátó egységet. A 18. század végén szokásos kocsmai haszonbérlés módját a hidegségi vendégfogadó példáján mutatjuk be. Az 1793. január 1-jén kötött szerződésben az uraság 3 évre árendába adta a vendégfogadót a hidegségi Sáj Józsefnek minden hozzátartozó épülettel, 7 köböl alá való szántófölddel, nyolcad kaszás réttel és egy kis veteményes kerttel együtt. A kocsmáros saját borát és mindenféle italát „igaz mértékkel” szabadon árulhatta a szerződés időtartama alatt. Az árenda évi öszszegét 200 Ft-ban állapították meg, melyet negyedévente kellett a cenki kasznárnak befizetni. A kocsmáros köteles volt az uraságnak a kocsmára való borát- „mellyet hoszszabb üdéig nem érdemes válna tartani” - alku szerint készpénzben megvenni és kiárulni. Évi 12 öl tűzifára („veszendő száraz, esetfábul”) volt jogosult az alsó Nagyerdőből. Az átadott épületeknek gondját kellett viselnie, hogy gondatlanságából ne történjen tűzvész, mert az uraság vagyontárgyaiban bekövetkezett kárért saját javaival tartozott helytállni. A kisebb állagmegóvó munkálatokat (nyílászárók, kályha, sütőkemencék javítása, szobák kimeszelése, istállókban lévő abrakos vályúk, szénás saroglyák karbantartása) saját költségén tartozott elvégezni. Ha az állagromlás régiségük miatt következett be, akkor a költségek az uraságot terhelték. A szerződést féléves felmondási idővel lehetett megszüntetni. A kocsmáros élt ezzel a lehetőséggel, 1795. június 30-án felmondta az árendát. 1796. január 1-től 1798 végéig Georg Ruprecht vette ki a vendégfogadót (Würtshaus) ,165 7.4. A kocsmákkal kapcsolatos uradalmi instrukciók Széchényi I. Zsigmond 1733-ban tiszttartója, Smacher Leopold számára előírta, hogy az uradalomban működő kocsmák számára - az urasági borkimérés idejére- a szükséges borokról időben gondoskodjon. Ha urasági engedéllyel árendába adja valamelyik kocsmát, csak olyan kocsmárosnak adhatja, aki vagy elég kauciót ad, vagy fizetőképes személy. A szerződésbe foglalja bele, hogy a kocsmáros mindenekelőtt az uraság borait tartozik érdemes áron eladni. A tiszttartó ügyeljen arra is, hogy senki ne merjen se cégér alatt, se „alattomban" bort kiárulni. Ha ilyet tapasztal, azonnal jelentse be, hogy intézkedni lehessen. A kocsmák számára kiadott borokkal kapcsolatban három követelményt írtak elő: 1. Nem kell megvárni azt, hogy a csapon lévő hordó elkeljen, hanem - mivel a tiszta, megállapodott bor jobb ízű és kelendőbb - a kocsmárosnak meg kell parancsolni, és erre a tiszttartó is ügyeljen, hogy a hordó kiürülése előtt legalább 2- 3 nappal a pincébe más bort is vitessen. 164 MNL OLP 623.1. k. 4. sz. Topográfiai összeírás 1812.; X. k. 11. cs. 14. sz. Birtokosztály iratai. 165 MNL OL P 623. II. k. 7. sz. B. föl. 76-80. 202
