Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Kelemen István: Bortermelés és borfogyasztás a Széchényiek Fertő-parti birtokain a 17-19. században
KELEMEN ISTVÁN BORTERMELÉS ÉS BORFOGYASZTÁS A SZÉCHÉNYIEK... bániaház mellett létesült a kocsma. Az épületben volt egy szoba, alatta kőből rakott és gerendákra épített, 12 nagy hordó befogadására alkalmas pince. A kőkéményes konyha végében egy kis kamra és 6 ökörre való istálló, valamint egy kis szekérre való szín helyezkedett el. A kocsmaház falát mórból rakták, tetejét nád fedte. A bozi kocsma az alsó faluvégen, a keleti alszélen kapott állt. Falai mórból készültek, két szobával és egy kőkéményes konyhával együtt. Mellette földből kiásott kis pince helyezkedett el, benne 3 hordó fért el. Az épületet fenyőfa gerendázattal és nádtetővel látták el. Mellette régi mórból rakott kamra kapott helyet.161 A Széchényi I. Zsigmond idejében épült bozi vendégfogadót 1758-ban tatarozták, ennek során a konyhát és a kőpincét újjáépítették, hat faoszlopon álló szekérszínt emeltek, a vendégszobát pedig 1 öllel megnagyobbították.162 A kocsmák 18. század végi állapotát az 1787. évi inventárium alapján ismerjük. Hidegségen a kocsmaházban két szoba, egy deszkákból rekesztett benyíló, egy kőkéményes konyha kapott helyet. Az istállót karók övezték, a többi épület fala mórból készült, födele romos állapotú volt, kijavítása 300 kéve nádat és 100 kéve zsuppot igényelt. Az első szoba alatt boltozatos pincét alakítottak ki, elején egy kis szín állt. A kocsmaházban egy hosszú asztalt találtak két hosszú paddal és egy falon függő kis asztalt padjával együtt, továbbá egy egyiccés és egy féliccés ón mérőedényt. A bozi kocsmaházban volt két szoba, egy kőkéményes konyha és egy kis boltozott pince. A mórból rakott épületet és nádfedelét jó állapotban találták, ahogy az udvaron lévő szekérszínt is, zsúpfedelét kivéve. Itt állt még egy mórból épített, padlás nélküli, jó állapotú istálló. A kocsmáros kezére volt bízva két hosszú fenyőasztal, hasonlóan hosszú két pad, borméréshez használt másfél iccés ónedény és egy rozzant faabroncsos csapszék.163 1812-ben feljegyezték, hogy Hidegségen a vendégfogadó (hossza: 11,5 öl, szélessége: 3,67 öl) újonnan épült téglából, tetejét zsindely fedte. 1 nagy vendégszobából, 1 kisebb szobából, 1 konyhából, 1 kamrából és egy kis pincéből állt. Mellette egy 6 marha befogadására alkalmas, téglaépítésű, zsindelytetejű istálló kapott helyet (hossza: 4,17 öl, szélessége: 2,5 öl). A vendégfogadóhoz az utca felé, a plébániaház mellett egy nagyobb, téglából épített, náddal fedett és 200 akóra való pince tartozott. A kocsmáros évi 300 Ft árendát fizetett, a maga borát árulta, iccéjét 6-18 kr-ért. Szerződése szerint 6 hold szántóföldre is jogosultságot szerzett, melyek után külön bérfizetéssel nem tartozott. Két tehenet és két lovat szokott tartani. A bozi urasági vendégfogadóban a kocsmáros évi 225 Ft árendát fizetett, a maga borát mérte ki, iccéjét 8-20 kr-ért, de szerződésnél fogva köteles volt 25 akó bort folyó áron 12 kr csappénzért az uraságéból kimérni. Egy vagy két tehenet szokott tartani, de se földje, se rétje nem volt. A vendégfogadóhoz részben boltozott, 200-300 akós pince tartozott (a harmadik szomszéd házánál) a hegyoldalban kiásva. A homoki urasági vendégfogadó 4 szobából, 1 konyhából, 1 kamrából és 1 pincéből állt, jó anyagokból épült, tetejét zsindely fedte. A 24 férőhelyes, zsindelytetős istállókat is jó téglából építették. A kőlábas szekérszín nádfedelét az északi szél gyakran kikezdte, ezért jó lett volna ezt is zsindellyel fedni. 161MNL OL P 623. X. k. 1. cs. 10. sz. Conscriptio 1741. 162 MNL OL P 623. X. k. 2. cs. 8. sz. Conscriptio 1761. 163 MNL OL P 623. II. k. 1. sz. O. föl. 36, 39. 201
