Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Kelemen István: Bortermelés és borfogyasztás a Széchényiek Fertő-parti birtokain a 17-19. században
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK kon évente 100, Hidegségen 110 akó fogyott el, a kocsma után pedig Homokról 70, Hidegségről 75, Bozról 150 Ft árendát kapott az uraság. Bozon a földesúri 9 hónapban 180 akóval kelt el.156 Széchényi Ignác számadásaiból kiolvasható az egyazon földesúrhoz tartozó uradalmak gazdasági összefonódása. Ez a magyarázata annak, hogy a homoki kocsmában például 1748 karácsonyától 1749. év Szent Mihály-napjáig az uraságnak döntően egervári és győrvári uradalmából - gősfai, ördöghenyei (ma: Pethőhenye), győrvári, csöpinci (Kerkafő, ma: Cepinci, Szlovénia), [sopron]kövesdi és versiczi (Muraköz) - származó borait mérték ki. Összesen 242,5 akónyit értékesítettek 717 Ft 50 d értékben. A kiadások - az elcsurgás miatti veszteség („vonyó” bor), a világításra használt 8 font gyertya és a kocsmáros fizetése (minden eladott akó után 10 d) - levonása után a kocsma 690 Ft 4 d jövedelmet eredményezett.157 Az 1752. évi Nádasdy-féle összeírás szerint a homoki kocsma a lakosságé volt, akik évente 12 Ft cenzus fejében adták haszonbérbe. A bozi és a hidegségi kocsma csak Szent Mihály-naptól karácsonyig illette meg a helyieket, mert máskor azt az uraság foglalta le magának. A boziaknak évi mintegy 15 Ft hasznuk származott belőle, míg a hidegségiek 18 Ft-ért tudták a magukét haszonbérbe adni.158 Mária Terézia 1767-ben kiadott urbáriuma a jobbágyok borkimérését azokban a helységekben, melyek határában szőlőhegy volt, az 1550:36. te. alapján Szent György-naptól Szent Mihály-napig engedélyezte. Azonban, ha az uraságnak vendégfogadója volt a helységben, akkor ott minden italt egész éven át szabadon ki lehetett mérni. Mindenféle égettbornak és sörnek az árulása, készítése egyedül az uraságot illette. Amikor az uraság valamelyik jobbágyát kocsmáltatásra rendelte, az idő alatt a jobbágy mentesült a heti robot alól, és bér fejében minden eladott akó után 4 d járt neki. A jobbágyokat nem lehetett romlott bor, égettbor és semmilyen ital eladására és „ki korcsmáltatására” kényszeríteni. Nem feleltek a kocsmába kiadott, megromlott borért és más italért, hordót pedig roboton kívül nem tartoztak szállítani.159 A19. század elején az volt a gyakorlat, hogy a helyiek - mivel helyben termett boraik jó áron keltek el a kereskedőknél - a délebbi vármegyékből vásároltak „alább való” borokat, és ezeket mérték ki a helyi kocsmában. Bormérési jövedelmük csekélyvolt, Homokon legfeljebb 100, Hidegségen 50, Bozon 50-60 Ft.160 7.2. A kocsma- és vendégfogadó-épületek Az 1740/41. évi összeírásban részletes leírást találunk az egyes falvakban működő uradalmi kocsmáról. A homoki kocsmaház a felső faluvégen állt, egy kis szobácska és konyha tartozott hozzá. Szűk és rozzant állapotban találták, tetejét nád és szalma fedte. A konyha végében egy égetett téglából épült, fagerendás kis pince csatlakozott hozzá, melyben 7 hordó fért el. Hidegségen a felső faluvégen (felszeren), a plé156MNL OL P 623. X. k. 1. cs. 10. sz. Conscriptio 1741. 157MNL OL P 623. X. k. 10. cs. 7. sz. föl. 296. 158 MNL GyMSMSL IV. A 14. a) Conscriptio 1752. 1591767. évi urbárium, II. 1. §, VI. pont 4-5. §, VII. rész 15. §. 160 MNL OL P 623.1. k. 4. sz. F. Topográfiai összeírás 1812. 200
