Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Kelemen István: Bortermelés és borfogyasztás a Széchényiek Fertő-parti birtokain a 17-19. században
KELEMEN ISTVÁN BORTERMELÉS ÉS BORFOGYASZTÁS A SZÉCHÉNYIEK... Az egyes szerzetesrendek is előszeretettel szereztek maguknak szőlőt a Fertő déli partján. Bozon három rend is képviseltette magát. A soproni domonkosoknak 1728-ban 4 kapa újonnan telepített, ezért 4 évi adómentességet élvező ültetvénye volt. 1733-ban a Kis Kövesben a mező felől 12 kapányit bírtak, de 1741-ben már nem találkozunk velük. A bánfalvi pálos barátok bozi szőlőbirtoklásáról korábbi adataink vannak. 1711-ben Széchényi II. György ájtatos megfontolásból a Szent Ilona-hegyen fekvő három bozi szőlejüket (22 pintes) mentesítette a földesúri járadékok alól.71 1733-ban a Szent Ilona-hegyen 64 kapa szabad szőlőjük volt. 1741-re - továbbra is adómentes - szőlőterületük 70 kapányira nőtt. Birtokuk 1767-ben is megvolt még a nevezett hegyen, a felső dűlőben. A rend feloszlatása után a kolostor bozi szőlőit a vallásalap 1787-ben elárverezte.72 A bécsújhelyi ciszterci prelátus kezén 1733-ban 140 kapa szabad szőlőt vettek nyilvántartásba, 1741-ben még tekintélyesebb nagyságú területet (84 kapa és 100 kapa szabad) regisztráltak. 1767-ben a ciszterci szőlőültetvények a Szekérút mellett és a Szent Ilona-hegyen terültek el. 1814-ben a teljes szőlőterület 3,89%-át birtokolták. Hidegségen a bánfalvi pálosok jelentették az egyetlen szőlőbirtokos szerzetesrendet. 1733-ban 12 kapa szőlőt műveltek, 1741-ben 14 kapányit. Az 1767-es összeíráskor szőlőik a Köves-hegyen feküdtek. Birtoklásuknak a rend feloszlatása vetett véget, ahogy Bozon is.73 4.2.3. A szőlőbirtokos jobbágyság A szőlő a jobbágyság egy része számára a telkiföld jövedelmének kiegészítője volt, más része megélhetése fő jövedelmi forrását látta benne. A minőségi Fertő-parti bor jó bevételi forrásnak számított a szőlőbirtokos jobbágyság számára. 1715-ben feljegyezték, hogy a hidegségi (és homoki) szőlőhegyen minden kapaalj területen termékeny évben 1,25 pozsonyi akó (urna) bor termett; a bőségesen rendelkezésre álló bort 2,5 Ft-ért lehetett eladni, drágább időben pedig 4-5 Ft-ért. Bozon 1 kapa szőlő termékeny évben 1 pozsonyi akó jó bort hozott, de a helyiek a nagy szegénység miatt szüretkor csak 4-4,5 Ft-ért tudták akóját értékesíteni.74 1728-ban mindhárom faluban a termékenyebb években 1 kapa szőlőn 0,75 akó bor lett. Homokon a bort a helyi kocsmában mérték ki, urnáját 1 Ft 10 d-ért. A hidegségi bor már drágább volt, urnáját 1 Ft 25 dért adták el Ausztriába és a Rábaközbe. A legtöbbet a bozi borért kellett fizetni, ennek urnáját 2 Ft 50 d-ért tudták értékesíteni osztrák és sziléziai kereskedőknek.75 1752- ben 1 kapa szőlő Hidegségen 1, Bozon 1,33 pozsonyi akó bort hozott, amit urnánként 3 Ft-ért lehetett eladni.76 (Összehasonlításként jelezzük, hogy 1741-ben a helyadó éves összege Homokon egy fél jobbágytelek után 4 Ft 25 d, Hidegségen egy negyedtelek után 4 Ft 20 d, Bozon pedig minden egyes félhely után 2 Ft 60 d, a negyedhely után 1 Ft 30 d volt. 1 köböl alá való irtásföld után évente 2 kr irtáspénzt kellett fizetni.)77 71 MNL OL P 623. II. k. 5. sz. G. föl. 11-14. 72 Uo. föl. 29-38. 73 MNL GyMSMSL IV. A14. a) Conscriptio 1728., MNL OL P 623. X. k. 1. cs. 8. sz. Conscriptio 1733., X. к. 1. cs. 10. sz. Conscriptio 1741., MNL OL P 623. II. к. 7. sz. D. fol. 125-129., 5. sz. G. fol. 20-24. 74 MNL GyMSMSL IV. A 14. a) Conscriptio 1715. 75 MNL GyMSMSL IV. A 14. a) Conscriptio 1728. 76 MNL GyMSMSL IV. A 14. a) Conscriptio 1752. 77 MNL OL P 623. X. kötet. 1. cs. 10. sz. Conscriptio 1741. 183
