Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Oross András: A győri vár és helyőrsége a 17-18. század fordulóján
OROSS ANDRÁS A GYŐRI VÁR ÉS HELYŐRSÉGE A17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN rendszert tovább erősítsék. így nemcsak a Vág-menti Lipótvár felépítésére került sor, de a Duna-mentén fekvő várak javítását is szorgalmazták. Jelesül Győrben az előművek olyan rendszere kezdett kiépülni, amely Európa nyugati felén általános volt, de a Magyar Királyságban csak elvétve volt hasonló. Raimondo Montecuccoli főkapitánysága (1660-1680) idején Francesco Wymes hadmérnök irányításával zajlott le az a nagyszabású munka, amely újabb hosszú évtizedekre meghatározta az erődváros képét. A külső védőművek építéséről kiváló összefoglalás született már az 1930-as években,6 ezért itt most szükségtelen az ott leírtak megismétlése. Kiemelendő ugyanakkor, hogy ekkor készültek el a bástyákat összekötő falak (kurtina) előtt a pajzsgátak (ravelinek). A várárokban, a Bécsi, illetve a Fehérvári kapu előtt elhelyezkedő védőműveken keresztül felvonható hidak vezettek át. A bástyák elé fedőgátakat (kontergarde) terveztek emelni, amelyek tovább biztosíthatták a bástyák védelmét. A vár természeti adottságainak megfelelően északról nem építettek védőműveket, hiszen a Duna eleve komoly védelmi potenciállal rendelkezett. A fedőgátak elé újabb félhold alakú védőművet, úgynevezett lünette-1 álmodtak meg a tervezők. A Rábca befolyása felőli oldalon, a Vár-bástya előtt viszont nem közvetlenül a folyómederben, hanem a Szigetben, egy kialakított öbölben állt a fedőgát és a lünette. A vár előművei tehát széles, a Rába vize által táplált árokban álltak, amelynek szélessége a 25 métert is meghaladta. A vár ágyúi által pásztázott előtér, a vársík vagy glacis már a várárok külső oldalán húzódott, akárcsak a várat körbevevő cölöpsor, azaz paliszád. Az 1660-as évektől zajló munkálatokat a régészeti ásatások is igazolni látszanak, mint arra példaként felhozhatók a Móricz Zsigmond rakpart 6-8., Rákóczi utca 44., Jókai utca 7-9. alatti leletek.7 Felmerül ugyanakkor a kétely, hogy valóban ekkor épültek-e ki teljes egészében a Wymes-féle terveken látható előművek, hiszen azok kiemelten nagy összegeket emésztettek volna fel. Néhány 17. század végi, 18. század eleji ábrán azonban már kiválóan látszanak a Wymes által megálmodott különféle előművek. Ezek alapján is kijelenthető, hogy a Fehérvári és a Bécsi kapu előtti ravelinek, valamint a déli és a nyugati oldalakon néhány fedőgát, valamint a Sziget városrész felőli oldalon a Rábca befolyásánál a várral szembeni előművek kiépültek. A többi esetben inkább a munka elkezdését, azaz az alapozás, egyes esetekben a felfalazások megtörténtét láthatjuk és ezt követően zajlódhatott a fokozatos kiépítés a 18. század folyamán.8 A nagy áldozattal végrehajtott építkezések folyamatos karbantartása legalább akkora anyagi forrásba került (volna), hiszen újra meg újra tisztítani kellett a vár árkait, a hidakat karban kellett tartani és a megrongálódott, elkorhadt cölöpöket cserélni kellett. Nem elhanyagolható költséget jelentett a vízben álló külső védművek rendszeres javítása, erősítése. Az 1660-1670-es években egymást érték Montecuccoli főkapitánynak az Udvari Haditanácshoz és az Udvari Kamarához intézett kérelmei, hogy a győri fortificatiora szánt összegeket mihamarabb utalják át. 6 Pfannl: Wymes Ferenc 194-197. Egy igen tetszetős rekonstrukciós ábrával tette a szerző még inkább elképzelhetővé a győri vár előterét. 7 Szőnyi: Győr-belvárosi ásatások 110,123,132-133. 8 Borbíró-Valló: Győr városépítéstörténete 9,134,218-224. Ezúton köszönöm meg Domokos Györgynek, a Hadtörténeti Intézet munkatársának és Pálffy Gézának a Történettudományi Intézet tudományos tanácsadójának a tanulmány elkészítésében nyújtott szíves segítségüket. 147
